Apró, vörös, viszket és hólyagos – mi az?

Kevesen tudják azonban, hogy egyrészt az arra hajlamos családoknál is van lehetőség a betegség megelőzésére, másrészt, ha már kialakult, megfelelő kezeléssel kordában tarthatjuk a betegséget. A kulcs az allergén korai felismerésében és kizárásában rejlik, ezért is fontos a kezdetektől odafigyelni a baba táplálására. 

Az ekcéma első jele a kiszáradó, grízes tapintatú bőr mely a későbbiekben vörössé válik. A kiütés többnyire viszket, majd apró, hámló hólyagok is keletkezhetnek a bőr felületén, ha ezek folyadékkal telnek meg, akkor váladékozhatnak is. A picik gyakran vakargatják magukat, ettől persze csak jobban viszket a kiütés és elindul az ördögi kör. A betegség második fázisában a bőr beteg része megvastagodik, halványabb lesz, és pikkelyessé válik. Az ekcémás bőr – mint a leégett és hámló felület – folyamatosan „potyog” a betegről. Kisbabáknál általában a hajlatokban és arcon jelennek meg az első bőrelváltozások, de előfordulhat ekcéma a végtagokon is. Ahogy cseperedik a pici, a bőrtünetek vándorolhatnak is az egyes testrészeken. 

Fehér bőrű, kék szemű, szőke hajú – az egyik legjellemzőbb leírása azoknak a piciknek és szüleiknek, akik hajlamosak az allergiára. Természetesen, a megelőzés minden családnál fontos, különösen ott, ahol a családban már az egyik szülő vagy mindkét szülő, esetleg testvér allergiás. Hat hónapos korig kizárólagos anyatejes táplálás javasolt, hiszen az immunrendszer felépítésében a szoptatás nélkülözhetetlen szerepet játszik. Anyatej hiányában a részben lebontott (hidrolizált) tejfehérjét tartalmazó, úgynevezett HA tápszerek fogyasztásával előzhetjük meg a betegség kialakulását. A tehéntej bevezetését legalább egy, de javasolt akár hároméves korig is kitolni. Minél később találkozik a baba erős allergénekkel, annál kisebb eséllyel alakul ki allergiás reakció.

Mit tehet a szülő, ha kisbabája ekcémás?

A legfontosabb, hogy a lehető leghamarabb megtaláljuk a kiváltó okot, és azt kiiktassuk a baba életéből, étrendjéből. Az első két életévben az esetek mintegy felében az élelmiszerallergia a felelős az ekcéma kialakulásáért. Talán a legismertebb élelmiszer allergén a tehéntej fehérjéje. A baba az anyatej vagy a tápszer kapcsán találkozik először ezzel a fehérjetípussal, ekkor immunrendszere még fejletlen, nincs erre felkészülve. Amennyiben felmerül a tejfehérje-allergia lehetősége mint kiváltó ok, és a baba anyatejet eszik, akkor javasolt az anya étrendjéből a tehéntejet és a tejtermékeket teljesen kivonni, illetve minden olyan élelmiszert, mely tehéntej fehérjét tartalmaz. Anyatej hiányában speciális tápszerek adása javasolt, ezek a tehéntej fehérjét lebontva tartalmazzák, így nem viselkednek úgy a baba szervezetében, hogy irritáló tünetet okozzanak, viszont biztosítják az ebben a korban nélkülözhetetlen fehérjéket.

Ha zöldség vagy gyümölcs váltja ki az ekcémás tüneteket, akkor mindenképpen javasolt gyermekorvossal és védőnővel egyeztetve összeállított étrendet adni a babának. Ha bizonyos ételeket nem ehet a baba, hiányállapot alakulhat ki értékes tápanyagokból, vitaminokból, ásványi anyagokból, erre fontos figyelnünk. Egészen 6 hónapos korig az anyatej vagy annak hiányában a tápszer minden igényét fedezi a babának. Hat és tizenkét hónapos kor között anyatejes babák esetében a gyermekorvos által javasolt vitamin- és ásványianyagkiegészítés lehet szükséges. Anyatej hiányában, ha a baba tápszert fogyaszt, akkor a napi 5–8 dl elfogyasztásával szinte minden vitamin- és ásványianyag-beviteléről gondoskodhatunk. belső védelmét helyes táplálással a bőrbetegségekkel szemben is erősíthetjük.

A megfelelő táplálás mellett kiemelten fontos a bőr rendszeres hidratálása. A baba bőrét minél kevesebb ideig „áztassuk” a fürdetés során. A legjobb fürdési módszer a tusolás. A viszketés enyhítésére használjunk az orvos által javasolt ecsetelőt, krémet. A baba ruházata legyen természetes (pl. pamut). A babaszoba páratartalmának 60-70 százalék körüli tartásával megelőzhetjük a bőr kiszáradását.

Jó hír, hogy a gyermekkori ekcémát – természetesen megfelelő kezelés mellett – a babák fele kinövi kétéves korára. Még ha nem is szűnnek meg teljesen, jelentősen csökkennek a panaszok, ahogyan a gyerek cseperedik, így iskolás korra teljesen el is múlhatnak. 

Fontos, hogy az atópiás dermatitisz bőrtüneteinek megszűnte után az esetek egyharmadánál asztma, 60 százaléknál szénanátha alakulhat ki felnőttkorban. Ezért a gyerekeknél egészen pici kortól oda kell figyeljünk a megfelelő környezet kialakítására és az egészséges, minden tápanyagot biztosító táplálkozásra.

Súlyosabb tünetek esetén mindig a gyermekorvos határozza meg a terápiát. Szükség esetén szteroid tartalmú kezelést alkalmaznak.

Cumisüveg és Tudomány