Nem csak a nyuszi szeme lehet piros, hanem a gyereké is

Mi is az a kötőhártyagyulladás („piros szem”)?

A kötőhártyagyulladás (orvosi nevén conjunctivitis, konjunktivitisz), más néven „piros szem” a szemgolyót, valamint a szemhéj belső felszínét borító átlátszó hártya (kötőhártya) gyulladása. Bár a kötőhártyagyulladás tünetei sokszor ijesztőnek tűnnek, hiszen a szem akár egészen rövid időn belül egészen vörössé válhat, valójában gyakran előforduló, viszonylag ártalmatlan betegségről van szó, mely nem okoz maradandó károsodást a szem működésében. A gyermekkori kötőhártyagyulladás azonban az esetek jelentős részében orvosi vizsgálatot tesz szükségessé. A kötőhártyagyulladás egyes formái maguktól gyógyulnak, míg mások kezelést igényelnek.

Mi okozza a kötőhártyagyulladást?

A kötőhártyagyulladás kórokozója sokféle baktérium vagy vírus lehet, melyek jelentős része a közönséges nátha és más fertőzések (fül, torok, orrmelléküregek) előidézésében is szerepet játszik, egyes képviselőik pedig nemi úton átvihető betegséget okozhatnak.

A kötőhártyagyulladás másik gyakori oka az allergia. Ilyen esetekben a szem kipirosodásához egyéb allergiás tünetek (pl. szénanátha) is társulnak. A gyulladás előidézésében közreható allergének közül leggyakrabban a fű- vagy fapollenekkel, az állati szőrökkel vagy a poratkákkal találkozhatunk.

Nemegyszer a környezetben vannak olyan anyagok, melyek a szem irritálása révén kötőhártyagyulladáshoz vezetnek. Ide tartoznak bizonyos vegyi anyagok (pl. klórvegyületek, szappanok) és a levegőben lévő szennyező részecskék (pl. (dohány)füst, por).

A kötőhártyagyulladás újszülötteknél is kialakulhat

Újszülöttkorban különösen nagy a „piros szem” előfordulásának esélye, és nagyobb a veszély a súlyos következmények kialakulására is, amennyiben elmarad a megfelelő kezelés. Az újszülött a világra jövetele során, a szülőcsatornán való áthaladása közben fertőződhet, ha az anya szervezetében jelen vannak a kórokozók. Ennek megelőzésére szolgál az az antibiotikum tartalmú szemcsepp, melyet a megszületés után minden újszülött megkap. A megelőzés másik módja a várandós nők szűrése a genitális traktus fertőzéseinek irányában; amennyiben kórokozó jelenléte igazolódik, úgy az anya szülés előtti kezelésével elejét lehet venni a baba megfertőződésének.

A kötőhártyagyulladás tünetei

A leggyakoribb tünet a szem irritációja: a gyerek arról panaszkodik, hogy „valami belement a szemébe”. A szemgolyó felszíne és a szemhéj belső felülete kipirosodik (innen a „piros szem” elnevezés). Nem ritka a szem váladékozása, melynek következtében a gyerek reggel összeragadt szemhéjakkal ébredhet. Egyes esetekben a szemhéj megduzzadhat, és a gyerek fényérzékenységet panaszolhat. Az allergiás kötőhártyagyulladás gyakori kísérő tünete a szem viszketése és a könnyezés.

Mást is megfertőzhet-e beteg?

A baktérium vagy vírus okozta gyulladást a beteggel kapcsolatba kerülő személyek is megkaphatják, az allergiás kötőhártyagyulladás azonban nem fertőz. A fertőzés kialakulhat úgy, ha a beteg kontaktusba kerül más személyekkel (például megérinti őket), de gyakori fertőzésforrás a használt papír zsebkendő is. Fürdőszezonban vagy uszodalátogatás kapcsán betegséget terjeszthet a fürdővíz vagy a használt törülköző is. A kórokozók a levegő útján is átjuthatnak mások szervezetébe, például köhögés vagy tüsszentés útján. Az egyik szem gyulladását nagy valószínűséggel követi a másik szem megbetegedése is, ha a beteg az egészséges szeméhez nyúl, miután megdörzsölte beteg szemét.

Mindezek figyelembe vételével az orvos jó eséllyel azt tanácsolja a szülőnek, hogy néhány napig ne vigye közösségbe a bakteriális vagy vírusos kötőhártyagyulladásban szenvedő gyereket.

Hogyan előzhető meg a kötőhártya gyulladása?

• A megelőzés egyik legfontosabb eszköze a gyakori kézmosás meleg vízzel és szappannal. Fontos, hogy mindenki saját törülközőt és ágyneműhuzatot használjon, kamasz- és felnőttkorban mindenkinek saját kozmetikai készlete (szempillaspirálja, szemceruzája) legyen, és egy esetleges fertőzés esetén a betegeknek ne egyetlen szemcseppes flakonon kelljen osztozniuk.
• Kötőhártyagyulladás esetén minden cseppentés után mossunk kezet, és a használt vattát, gézt és egyebeket azonnal dobjuk a szemétbe. A fertőzött személy törülközőjét és ágyneműjét a többiekétől elkülönítve mossuk forró vízzel, hogy a család többi tagja ne fertőződjön.
• Ha tudjuk, hogy gyermekünk hajlamos az allergiás kötőhártyagyulladásra, akkor a pollenkoncentráció szempontjából leginkább kritikus napokon és napszakokban tartsuk csukva az ajtókat és ablakokat; a porexpozíció csökkentésére porszívózzunk gyakran.
• Az újszülöttek kötőhártyagyulladása a várandósok szűrésével és – szükség esetén – kezelésével előzhető meg. Ne feledkezzünk meg arról, hogy a kórokozók akkor is jelen lehetnek az anya szervezetében, ha ennek semmilyen tünete nem mutatkozik, ezért alapvetően fontos, hogy panaszmentes anyáknál is történjen szűrővizsgálat.

Hogyan kezelhető a „piros szem”?

A vírus okozta kötőhártyagyulladás egy idő után általában kezelés nélkül is megszűnik. Ilyen esetekben az antibiotikumok hatástalanak. Amennyiben az orvos valamilyen baktériumot gyanít a tünetek hátterében, antibiotikumot tartalmazó szemcseppet vagy -kenőcsöt ír fel.

A gyerekek sokszor igencsak zokon veszik a szemcsepp vagy -kenőcs alkalmazását, ami jelentősen megnehezítheti a szülő dolgát. Ilyen esetekben jó módszer lehet, ha az összeszorított szemű gyerek belső szemzugába cseppentünk, így a szemcsepp bekerül a szembe, amint a gyerek – a „veszély” elmúltával – kinyitja a szemét. Ha folyamatosan nem boldogulunk a cseppentéssel, akkor kérjük meg az orvost, hogy a cseppet cserélje kenőcsre. Ezt vékony rétegben kell felvinni az alsó és felső szemhéj találkozási pontjára, ahonnan aztán elfolyósodva bekerül a szembe.

Allergiás kötőhártyagyulladás esetén sor kerülhet allergia ellenes gyógyszerek adására, mely lehet tabletta, folyadék vagy szemcsepp.

A tünetek enyhítésére jó szolgálatot tehet a szemre helyezett borogatás, a fájdalom csillapítására a megszokott fájdalomcsillapítót adhatjuk. A váladékos, összeragadt szemet óvatosan, de alaposan tisztítsuk meg meleg vízbe mártott vattával vagy gézzel (ügyelve arra, hogy a vattát vagy gézt gyakran cseréljük és használat után azonnal dobjuk a szemétbe). Ily módon könnyen eltávolítható a beszáradt váladék.

Mikor kell orvoshoz fordulni a „piros szem”-mel?

Ha a gyerek szeme kipirosodik, mindig kérjük ki az orvos tanácsát az okokkal és a kezeléssel kapcsolatban. Igen ritka esetben súlyos betegség is jelentkezhet a kötőhártyagyulladáséhoz hasonló tünetekkel, ezért mindenképpen orvosi vizsgálat szükséges, ha a gyerek heves fájdalmat, látászavart vagy fényérzékenységet panaszol. Ugyancsak orvoshoz kell fordulni akkor, ha a gyulladás 2-3 napos kezelés után, illetve kezelés nélküli esetekben egy hét múltán sem javul.

Orvosi ellátásra szorul a gyerek akkor is, ha a szem kipirulása mellett a szemhéjakon és a szem környékén fokozódó duzzanat, pír és nyomásérzékenység jelentkezik, és lázas állapot alakul ki. Ilyen esetekben alapos a gyanú, hogy a gyulladás túlterjedt a kötőhártyán, ami további sürgős kezelést indokol.