A szoptatásnál is az arany középút a legjobb
A babát figyeljük vagy az órát szoptatáskor?
Rendszeresen szopjon a baba vagy akkor, ha úgy látjuk megéhezett? Az élet egyik nagy kérdése ez az első időszakban. Bár mostanában egyre többen vannak az igény szerinti szoptatás hívei, a védőnő arra figyelmeztet, hogy sok helyzetben ez a rosszabb választás.
Sokan bizonytalankodnak, hogy mivel tesznek jót, ha igény szerint szoptatnak vagy rendszeresen, megadott időközönként. Mindkét oldalról nagy a nyomás, de ma inkább az a szokás, hogy igény szerint szoptatjuk a babát, amikor jelez, akár éjjel is. A másik oldalról, szüleink, a nagyszülők által pedig azt hallgatjuk, hogy a rendszeresség milyen fontos a kiegyensúlyozott gyermekélet számára. Mit jelent valójában az igény szerinti szoptatás? Hol a határ? Lépjünk az arany középútra!
A szoptatással, csecsemőgondozással, gyermekneveléssel kapcsolatban vannak elveink, céljaink, terveink, elképzeléseink, ami nagyon jó. Aztán megszületik a baba, és céljaink folyamatosan változnak, az elveinket lassan feladjuk, az elképzeléseink nem jönnek be. Nem tudjuk előre, milyen típusú babánk fog születni; nyugodt lesz-e vagy érzékeny, sokat sírós, jól és intenzíven szopó vagy lustán nyammogva evő, jó alvó, vagy éberen szunnyadó. A lényeg, hogy próbáljuk meg minél előbb felismerni, hogy a babánknak mikor mire van szüksége, és ahhoz alkalmazkodva elégítsük ki az igényeit. Talán mindenki tudja, hogy a baba számára az anyatej, a szoptatás az éltető táplálékon túl biztonságot, lelki nyugalmat is jelent. Nem mindegy azonban, mikor, milyen helyzetben adjuk ezt meg neki. Ugyanis:
- ha fáj a hasa, és mellre tesszük, hogy megnyugtassuk, még inkább fokozzuk a fájdalmát;
- ha nem tud elaludni, és mellre tesszük, mert ott biztos elalszik, úgy nem tanítjuk meg az önálló elalvásra, és az alvást az evéshez fogja kötni;
- ha éjszaka felsír, és rögtön mellre tesszük, nem fogjuk megtudni, hogy valójában mi volt az oka a sírásának, tehát valószínűleg csak átmenetileg tudjuk megnyugtatni, viszont nem fog tudni másképp visszaaludni (ez természetesen nem a legkisebbekre vonatkozik);
- ha napközben nyugtalan, és mellre tesszük, félő, hogy túletetjük.
Tehát hamar ki tud alakulni az általunk elgondolt igény szerinti szoptatásnál egy káosz, mikor a baba már csak az anyja mellén nyugszik meg, és úgy tűnik, hogy az éjszakázásnak sosincs vége, a férj már kénytelen kiköltözni a szobából. Idővel kiderül, hogy ez se a babának, se a mamának, se a papának nem célravezető, és további kimerülést és feszültséget szíthat a családi béke rovására.
A családi összhang fenntartásához viszont fontos egyfajta rendszer, napirend kialakítása a szoptatási időszak alatt. A babák akkor lesznek nyugodtak, ha éhesek, enni kapnak, ha fáradtak, lefektetik őket, ha közelségre, megnyugtatásra vágynak, megölelik, ringatják őket. Tehát nem kell szigorúan betartani a háromóránkénti szoptatást, de figyeljük, mikor éhezik meg, és akkor tegyük mellre. Általában az első hetekben másfél-két óránként igénylik az anyatejet, egy-két hónaposan 2-3 óránként, három-négy hónaposan 3-4 óránként. Jól fejlődő, erősen szopó babánál előfordul, hogy rövid ideig szopik, de sokat, így csak 4 óránként éhezik meg. De találkozhatunk olyan babával is, aki lassabban, gyengébben szopik, és hamar feldolgozza az anyatejet, így 2-3 óránként enne. Mindkettő teljesen normális, ideális a baba számára. Kéthetes kor után éjszaka már ne ébresszük, hagyjuk őt aludni, jelezni fogja, ha éhes.
A cikk szerzője védőnő.
