Csak egy az elhízás sok oka közül
A dolgozó anyák gyerekei kövérebbek
Az utóbbi években egyre több anya tért vissza teljes munkaidőben hivatásához – ki saját elhatározásból, ki kényszer nyomására. Ennek hatása azonban igen váratlan helyzetekben mutatkozhat meg, például a gyerekek testsúlyában.
A University College London felmérésében több mint 8500 felnőtt életét kísérték figyelemmel születésüktől fogva. A résztvevők mind 1958-ban születtek; közülük is annak a 8552 felnőttnek az adatait elemezték, akiknek családjában 1991-ben összesen 1889, 4 és 9 év közötti életkorú gyerek nevelkedett.
A számok azt jelzik, hogy a mostani gyerekek között 50 százalékkal nagyobb a túlsúlyosak és elhízottak aránya, mint szüleik körében volt annak idején, 1965-ben. A fiúgyerekek 12 százaléka minősült a normálisnál súlyosabbnak, szemben az apáik gyermekkorában regisztrált 8 százalékkal. Manapság a lányok 18 százaléka túlsúlyos vagy kövér, míg az anyák közül annak idején csak 11 százalék. A dr. Leah Li által vezetett kutatócsoport az összefüggéseket és az okokat elemezve arra is fényt derített, hogy a teljes munkaidőben dolgozó anyák gyermekei között 48 százalékkal több a kövér lurkó, mint a főállású anyák családjában. A testsúlyt természetesen egyéb tényezők is befolyásolják (pl. szoptatás, szülők testsúlya, anyagi helyzet), az anya foglalkoztatottsága és a gyerek elhízása közötti kapcsolat azonban ezek figyelembe vételét követően is fennállt. (Az egyéb faktorok közül kiemelendő, hogy háromszor akkora eséllyel küzd súlyproblémákkal az a gyerek, akinek szülei ugyancsak több-kevesebb felesleges kilót cipelnek magukkal.)
A jelenség egyik okaként feltételezik, hogy az azóta eltelt csaknem ötven év alatt jelentősen növekedett azoknak az anyáknak a száma, akik teljes munkaidőben otthonuktól távol dolgoznak. Míg 1991-ben az anyák 60 százaléka dolgozott munkahelyén (ezen belül 15 százalék teljes munkaidőben), addig 1965-ben az otthonuktól távol dolgozó anyák aránya még mindössze 45 százalék volt (ezen belül 10 százalékot foglalkoztattak teljes munkaidőben). Az American Journal of Epidemiology című lapban nyilvánosságra hozott adatok magyarázataként a kutatók megemlítik, hogy a dolgozó anyák kevésbé tudnak időt és energiát áldozni a közös családi étkezések megszervezésére, de az is felmerül, hogy ezekben a családokban összességében egészségtelenebb ételek kerülnek az asztalra. Súlyosbítja a helyzetet, hogy az utóbbi évtizedekben a világ számos pontján tért hódítottak a gyorséttermek, a televízióból és a nyomtatott sajtóból egészségtelen élelmiszerek reklámjaival bombázzák a gyerekeket, és az iskolai büfékben sem éppen a legegészségesebb ételek számítanak a legnépszerűbbnek.
A cikk szerzői mindenesetre hangsúlyozzák, hogy ha valóban ok-okozati összefüggés is áll fenn az anyák teljes munkaidejű foglalkoztatottsága és a gyermekkori elhízás között, ez csak csekély részben hat közre a testsúly tekintetében mutatkozó kedvezőtlen tendenciákban: becsléseik szerint az 1991-es helyzetért alig 8 százalékban lehet felelős az anyák teljes munkaidős foglalkoztatottsága. Emellett – az imént már felsorolt tényezőkön kívül – többek között a családi autók egyre növekvő számát, valamint a televízió és a számítógép térhódítását okolják a gyermekkori elhízás szinte már járványszerű terjedéséért.
Gyermekévek Medical Tribune
