Dohányozni tilos, de nem mindenkinek

Sok helyen tilos dohányozni április elsejétől. Pontosabban január elsejétől, de az első három hónapot türelmi időnek tekintették, ezért eddig nem bírságoltak. A három hónap viszont március végén lejárt.

Orvos-magyar szótár

Orvos-magyar szótár mindenkinek...

Orvosi témájú szövegeket olvasva könnyen arra a következtetésre juthatunk, hogy "ez bizony nekem kínaiul van", de gyakorlatilag bárhol szembe jöhet velünk egy idegenül hangzó orvosi szó. Pedig az orvosi szaknyelv szavai nem kínai, hanem latin vagy görög eredetűek. 

Csak a politikusok és a bulvársajtó érdeke?

Drogok: a tiltás és büntetés csak tüneti kezelés

A British Medical Journal, az egyik legnevesebb angol nyelvű orvostudományi szaklap július eleji számát szinte teljes egészében annak szemtelte, hogy áttekintést nyújtson a szabályozatlan (illegális) drogokkal kapcsolatos eddigi politika kudarcáról.

 

A szerkesztőségi cikkben 
http://www.bmj.com/cgi/content/full/341/jul01_1/c3374
Evan Wood, a University of British Columbia infektológus professzora arról ír, hogy valamennyi, a drogfüggőség kezelésének területén dolgozó szakembernek erkölcsi kötelessége támogatni, hogy a drogokkal kapcsolatos politika végre a tudományos bizonyítékok és ne az előítéletek alapján szülessen meg. Hozzáteszi: a bizonyítékok alapján egyértelmű, hogy a tiltásra és a büntetésre alapozott hozzáállás súlyos károkat okoz, anélkül, hogy valaha is elérhetné kitűzött célját, a drogmentes világ létrehozását.
Példaként említi, hogy hatalmas forgalmú feketepiac alakult ki (évi 320 milliárd dollár), ami korrupcióval és erőszakkal jár együtt; rekord számú drogfogyasztó ül börtönben, akik semmilyen erőszakos bűncselekményt nem követtek el, ráadásul bebörtönzésük rengeteg pénzbe kerül; az intravénás droghasználók között terjed a HIV, a hepatitisz B és C, aminek gyógyítása szintén óriási erőforrásokat emészt fel.
A professzor megemlíti, hogy a közelmúltban az Egyesült Államok polgármestereinek éves konferenciája egyhangú határozatot hozott, miszerint a drogok elleni háború megbukott, új stratégiára van szükség, ami csökkenti a droghasználat negatív következményeit.
Stephen Rolles cikkében 
http://www.bmj.com/cgi/content/full/bmj.c3360
felvázol néhány alternatívát, amelyek a tudományos bizonyítékok alapján a jelenleginél sokkal hatékonyabban kezelnék a nem orvosi célból fogyasztott drogok – illetve a tiltás és büntetés – által okozott problémákat.
Először is leszögezi, hogy a drogpiacokat szabályozni kell, meg kell szüntetni az illegalitás, a feketepiac miatt kialakult másodlagos károkat (szervezett bűnözés, erőszak, korrupció, környezetszennyezés, amit az Egyesült Államok által a drogtermelő országokban indított növényirtás, és maga az illegális termesztés okoz). A feketepiac ráadásul az egyre hatékonyabb (és ártalmasabb, azonban jövedelmezőbb) drogformák fogyasztására ösztönöz, a szabályozás viszont lehetővé teszi a biztonságosabb termékek, viselkedésformák és környezetek választását.
Hozzáteszi: a tiltás és a büntetés a populista politikusok és a bulvársajtó érdeke csupán, a racionális elemzés és a közegészségügyi elvek teljesen más megközelítést tesznek szükségessé.
Két választásunk van, szögezi le Rolles: a drogpiacok szabályozatlanul a kriminális profitérdekek kezében maradnak, vagy szabályozzuk őket és megfelelő állami intézmények veszik át a kontrollt. Annak alapján kell választanunk a két alternatíva közül, hogy melyik biztosít jobb eredményeket, azaz kevesebb ártalmat. Hozzáfűzi: a szabályozás választása nem jelenti azt, hogy ne akarnánk a drogok iránti igényt csökkenteni.
A továbbiakban Rolles öt különböző modellt is bemutat, amelyek révén szabályozhatnánk a drogokhoz való hozzáférést (a modellekben eltérő a termékek, a kereskedők, az árusítóhelyek, a fogyasztási helyszín és idő, a hozzáférő személyek kontrollálási módja).
Végezetül megállapítja, hogy a szabályozás természetesen nem fog megoldani minden gondot. Rövid távon a tiltás és a feketekereskedelem által kreált problémákat szüntetheti meg, a problémás drogfogyasztás hátterében álló okokat – amilyen például a szociális lecsúszás – továbbra is kezelnünk kell. Azonban erre sokkal több eszközünk lesz, ha erőforrásainkat nem kell kártékony büntetésre és tiltásra pazarolni.

A szerkesztőségi cikkben Evan Wood, a University of British Columbia infektológus professzora arról ír, hogy valamennyi, a drogfüggőség kezelésének területén dolgozó szakembernek erkölcsi kötelessége támogatni, hogy a drogokkal kapcsolatos politika végre a tudományos bizonyítékok és ne az előítéletek alapján szülessen meg. Hozzáteszi: a bizonyítékok alapján egyértelmű, hogy a tiltásra és a büntetésre alapozott hozzáállás súlyos károkat okoz, anélkül, hogy valaha is elérhetné kitűzött célját, a drogmentes világ létrehozását.

Példaként említi, hogy hatalmas forgalmú feketepiac alakult ki (évi 320 milliárd dollár), ami korrupcióval és erőszakkal jár együtt; rekord számú drogfogyasztó ül börtönben, akik semmilyen erőszakos bűncselekményt nem követtek el, ráadásul bebörtönzésük rengeteg pénzbe kerül; az intravénás droghasználók között terjed a HIV, a hepatitisz B és C, aminek gyógyítása szintén óriási erőforrásokat emészt fel.

A professzor megemlíti, hogy a közelmúltban az Egyesült Államok polgármestereinek éves konferenciája egyhangú határozatot hozott, miszerint a drogok elleni háború megbukott, új stratégiára van szükség, ami csökkenti a droghasználat negatív következményeit.

Stephen Rolles cikkében  felvázol néhány alternatívát, amelyek a tudományos bizonyítékok alapján a jelenleginél sokkal hatékonyabban kezelnék a nem orvosi célból fogyasztott drogok – illetve a tiltás és büntetés – által okozott problémákat.

Először is leszögezi, hogy a drogpiacokat szabályozni kell, meg kell szüntetni az illegalitás, a feketepiac miatt kialakult másodlagos károkat (szervezett bűnözés, erőszak, korrupció, környezetszennyezés, amit az Egyesült Államok által a drogtermelő országokban indított növényirtás, és maga az illegális termesztés okoz). A feketepiac ráadásul az egyre hatékonyabb (és ártalmasabb, azonban jövedelmezőbb) drogformák fogyasztására ösztönöz, a szabályozás viszont lehetővé teszi a biztonságosabb termékek, viselkedésformák és környezetek választását.

kábítószer drog

Hozzáteszi: a tiltás és a büntetés a populista politikusok és a bulvársajtó érdeke csupán, a racionális elemzés és a közegészségügyi elvek teljesen más megközelítést tesznek szükségessé.

Két választásunk van, szögezi le Rolles: a drogpiacok szabályozatlanul a kriminális profitérdekek kezében maradnak, vagy szabályozzuk őket és megfelelő állami intézmények veszik át a kontrollt. Annak alapján kell választanunk a két alternatíva közül, hogy melyik biztosít jobb eredményeket, azaz kevesebb ártalmat. Hozzáfűzi: a szabályozás választása nem jelenti azt, hogy ne akarnánk a drogok iránti igényt csökkenteni.

A továbbiakban Rolles öt különböző modellt is bemutat, amelyek révén szabályozhatnánk a drogokhoz való hozzáférést (a modellekben eltérő a termékek, a kereskedők, az árusítóhelyek, a fogyasztási helyszín és idő, a hozzáférő személyek kontrollálási módja).

Végezetül megállapítja, hogy a szabályozás természetesen nem fog megoldani minden gondot. Rövid távon a tiltás és a feketekereskedelem által kreált problémákat szüntetheti meg, a problémás drogfogyasztás hátterében álló okokat – amilyen például a szociális lecsúszás – továbbra is kezelnünk kell. Azonban erre sokkal több eszközünk lesz, ha erőforrásainkat nem kell kártékony büntetésre és tiltásra pazarolni.

Gyermekévek Medical Tribune

Dr. Kazai Anita
a szerző cikkei

Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!