A gyerekek és a média – színe és visszája 1.

A média – különösen a korai tévézés – igen sokrétű hatást gyakorol a gyerekek testi és szellemi fejlődésére, és az is nyilvánvaló, hogy a végeredmény többnyire lehangoló. Az Archives of Disease in Childhood című lapban amerikai kutatók röviden összefoglalták mindazt, ami e téren bizonyítottnak látszik.

Kontra

Kezdjük azzal, amit a média legfőbb bűneként rónak fel, nevezetesen hogy a képernyőről áradó erőszak mintegy mintaként szolgálva a való életben is agresszióra sarkall. A szerzők által áttekintett csaknem 3000 kutatás szerint a kapcsolat sajnos valóban létezik, és még a legóvatosabb becslések szerint is körülbelül 10 százalékban játszik szerepet a média az erőszakos viselkedés elharapódzásában. Nem mondhatjuk tehát, hogy a média lenne az agresszió fő oka, mindazonáltal azt sem állíthatjuk, hogy ártatlan lenne a jelenség terjedésében.

A média nemcsak az agresszió szempontjából kínál követendő képet a gyerekek-fiatalok számára, hanem a szex területén is. Saját házuk táján söprögetve az amerikai szerzők például kijelentik, hogy az Egyesült Államokban a nyomtatott és elektronikus sajtótermékek váltak a nemi felvilágosítás – kéretlen – eszközeivé. Több széles körű kutatást idéznek, melyek szerint korábban létesítik első nemi kapcsolatukat azok a tizenévesek – ennek minden nem kívánt következményével, elsősorban a tinédzserkori terhességekkel együtt –, akik gyakran néznek ilyen tartalmú filmeket, illetve olvasnak erről szóló cikkeket. A kutatók arra figyelmeztetik a szülőket, hogy idejekorán beszélgessenek a gyerekekkel ezekről a fontos kérdésekről, mert egészen biztosak lehetnek, hogy ha ők elmulasztják a felvilágosítást, akkor a média ezt egészen biztosan megteszi helyettük, ennek következményei pedig beláthatatlanok.

A szerhasználat köréből elsősorban az alkoholt és a dohányzást emelik ki, melynek tizenéves korban tapasztalható indokolatlan és ártalmas népszerűségéért a káros szokásokat mintaként állító mozifilmeket, illetve a sok országban még jelenleg is megengedett cigaretta- és szeszesitalreklámokat okolják. Konkrét példaként egy németországi felmérést idéznek, melyben közel 3000 fiatal megkérdezése alapján arra jutottak, hogy a tizenévesek jelentős része azért kóstolja meg először az alkoholt, mert kedvenc moziszínészétől is ezt látta.

Akkor most jöjjön „korunk járványa”, az elhízás, mely már gyerekkorban is nagy probléma világszert, és melynek okai közül nem maradhat ki természetesen a vég nélküli tévénézés és számítógépezés sem. Pillanatnyilag nincs olyan kutató, aki meggyőzően meg tudná indokolni a kettő közötti kapcsolatot, sőt sokak szerint elsőként az ok és az okozat viszonyát kellene tisztázni, nevezetesen hogy a tévénézés által megkívánt passzív életmód nyomán rakódnak egymás után a felesleges kilók, vagy inkább az áll az összefüggés mögött, hogy a túlsúly nagyjából a két említett tevékenységre korlátozza a kövér gyerekek és fiatalok szórakozási lehetőségeit. Abban azonban nagyjából mindenki megegyezik, hogy a gyerekeket célzó tévéreklámok szinte kizárólag egészségtelen élelmiszereket (csipszeket, édességeket, cukrozott üdítőitalokat stb.) népszerűsítenek, melyek hatását hiba lenne elbagatellizálni.

Cikkünk második részében a másik véglettel folytatjuk...