A szolárium sem biztonságosabb
Hitek és tévhitek a napozásról – 2. rész
Cikkünk első részéből kiderült, hogy – a közhiedelemmel ellentétben – nincs olyan összetevője a napsugárzásnak, mely ne károsítaná a bőrt, és nem igaz az sem, hogy egy halvány alapszín kellő védelmet nyújtana a későbbi ártalmakkal szemben. Következzen most két újabb tévhit.
Az amerikai bőrgyógyászok szakmai szervezete (American Academy of Dermatology) a közelmúltban „Suntelligence” néven, huszonhat város több mint 7000 felnőtt korú lakosának bevonásával felmérést készített arról, mit tudnak a napfény ártalmairól, a biztonságos napozásról és a megfelelő napvédelemről az emberek. Kiderült, hogy sok tévhit kering e téren, most két újabbat veszünk sorra.
3. A szolárium biztonságosabb módszer a vágyott barnaság megszerzéséhez, mint a szabadtéri napozás.
Úgy tűnik, hogy e téren kissé nagyobb a tájékozottság, hiszen a megkérdezettek kétharmada tudta, hogy a fenti állítás nem igaz, hiszen a rákkeltő hatás tekintetében nincs különbség a „kint” és a „bent” között. A szoláriumok által kibocsátott sugárzás éppúgy tartalmaz UVA- és UVB-összetevőt is, mint a természetes napfény, sőt a mesterséges fény sok esetben ártalmasabb mennyiségben tartalmazza azokat. A bőrgyógyász szakmai szervezet képviselője arra figyelmeztet, hogy nem állja ki a tudományos kutatások próbáját a szoláriumiparban érdekeltek azon állítása, mely szerint a készülékeik által kibocsátott UVA-sugárzás nem okoz napégést, ennél fogva biztonságosabb lenne a napfénynél. A bőr mélyebb rétegeibe hatoló UVA-sugárzás jelentős szerepet játszik a festékes bőrrák (melanóma) kialakulásához vezető bőrkárosodás létrejöttében. A szoláriumok népszerűségének bővülése sajnos a statisztikákban is megmutatkozik, hiszen a 15 és 29 év közötti nők körében meredekebben emelkedik e daganattípus előfordulási gyakorisága, mint a férfiak csoportjában.
4. A 30-as fényvédő faktorú napozószerek kétszer akkora védelmet nyújtanak, mint a 15-ös faktorú készítmények.
Úgy tűnik, a fényvédőfaktorok világában uralkodik a legnagyobb bizonytalanság, ugyanis csak minden ötödik megkérdezett mondta, hogy ennél bonyolultabb összefüggés van a flakonon lévő szám és a védőhatás között. A közhiedelemmel szemben ugyanis a védőhatás nem egyenesen arányosan emelkedik a faktorszámmal, hanem amíg például a 30-as faktorú krém, tej vagy olaj az UVB-sugárzás 97 százalékát szűri ki, addig a 15-ös faktorú készítmény már csak 93 százalékát, a 2-es faktorú pedig csupán 50 százalékát. A bőrgyógyászok arra is figyelmeztetnek ugyanakkor, hogy nem megfelelő használat esetén még azt a védelmet sem várhatjuk az adott készítménytől, amire az egyébként képes lenne, ezért például ne feledkezzünk meg a rendszeres újrakrémezésről akkor sem, ha közben a tájékára sem megyünk a víznek.
Fontos tudni azt is, hogy 100 százalékos védelmet még a legbiztonságosabbnak hirdetett napozószer sem biztosít, ezért ne gondoljuk, hogy onnantól kezdve, hogy bőrünket bekentük vele, már szabad az út a mértéktelen napozás felé. Ugyanilyen lényeges az is, hogy kalappal, sapkával, hosszú ujjú könnyű felsőruházattal védjük bőrünket a nap ellen, és persze ne feledkezzünk meg a rendszeres bőrgyógyászati szűrővizsgálatról sem.
Gyermekévek Medical Tribune
