Dohányozni tilos, de nem mindenkinek

Sok helyen tilos dohányozni április elsejétől. Pontosabban január elsejétől, de az első három hónapot türelmi időnek tekintették, ezért eddig nem bírságoltak. A három hónap viszont március végén lejárt.

Orvos-magyar szótár

Orvos-magyar szótár mindenkinek...

Orvosi témájú szövegeket olvasva könnyen arra a következtetésre juthatunk, hogy "ez bizony nekem kínaiul van", de gyakorlatilag bárhol szembe jöhet velünk egy idegenül hangzó orvosi szó. Pedig az orvosi szaknyelv szavai nem kínai, hanem latin vagy görög eredetűek. 

Résztvevők kerestetnek

Megelőzhető-e az allergia probiotikumokkal?

Az allergiát akár modern korunk betegségének is nevezhetnénk, hiszen kialakulásában a levegőszennyeződésnek, az agyonfinomított élelmiszereknek és a stressznek éppúgy szerepet tulajdonítanak, mint a dohányzásnak vagy a szennyeződésmentességre való törekvésnek.

 

Az iparilag fejlett országokban egyre több gyerek és felnőtt szenved az allergia különböző formáiban, többek között szénanáthában, ekcémában vagy asztmában. A statisztikák szerint míg három évtizeddel ezelőtt a lakosság mindössze 10 százalékánál jelentkeztek a tünetek, addig ma már nagyjából minden harmadik ember allergiás, és még ennél fontosabb, hogy a gyerekek között is 10 százalékra tehető a betegség előfordulása.
Vajon mi az oka annak, hogy a modern korunkban ennyi embert érint a betegség? Dr. Guy Delespesse, a montreali egyetem professzora szerint fordított összefüggés áll fenn a túlzottan tiszta környezet, illetve az allergiás és autoimmun kórképek között. Azt mondja, hogy minél inkább steril környezetben neveljük gyermekeinket, annál nagyobb az esély arra, hogy életük folyamán valamikor jelentkezik náluk az előbb említett betegségcsoportok valamelyik képviselője. (Emellett természetesen szerepet játszik az allergia kialakulásában a családi hajlam, a levegő szennyezettsége, a dohányzás, a stressz és még számtalan egyéb ismert és kevésbé ismert tényező is.) Figyelmeztet arra, hogy a túlzott fertőtlenítéssel nemcsak az ártalmas baktériumokat pusztítjuk el, hanem azokat a hasznos mikroorganizmusokat is, amelyet a bélrendszerben élnek és amelyek elengedhetetlenül fontosak a normális immunvédekezés létrejöttéhez. 
A fenti gondolatmenet következő logikus lépése, hogy sokat tehetünk az allergia megelőzéséért, ha a hiányzó hasznos baktériumokat kívülről juttatjuk be a szervezetbe probiotikumok formájában. Éppen ezért már korábban is vizsgálták, hogy probiotikumok segítségével kivédhetők-e az allergiás megbetegedések, illetve enyhíthetők-e azok tünetei. Az eddigi eredmények alapján úgy tűnik, hogy a terhesség és a szoptatás alatt fogyasztott probiotikumokkal akár a gyerekek allergiája is részben kivédhető. 
Az ezzel foglalkozó kutatások újabb állomása az a vizsgálat, melyben az Országos Gyermekegészségügyi Intézet (OGYEI) és a Bécsi Egyetem Táplálkozástudományi Tanszéke közös kutatás keretében igyekszik választ keresni arra, hogy a szoptató édesanyák probiotikum-fogyasztása miért járul hozzá a csecsemőkori allergiák (ekcéma, ételallergia) kockázatának csökkenéséhez. Az OGYEI reményei szerint a szoptató édesanyák kiegészítő probiotikumfogyasztásával a csecsemőkori allergiás állapotok megelőzése jobban elősegíthető az anyatej bizonyos összetevőinek (pl. antioxidánsok, zsírsavak) változása révén. 
Az OGYEI kutatásához olyan családokat keres, ahol a kismamák vállalják a részvételt. A probiotikus készítményt a vizsgálatban részt vevő kismamák térítésmentesen kapják. A probiotikum az OÉTI által regisztrált, forgalomban kapható ellenőrzött készítmény (ETT TUKEB engedély száma: 501/PI/2008 Ad.84-206/2008.). A családok bevonása önkéntes alapon történik, beleegyező nyilatkozat aláírásával. 
A részvétel feltételei:
1. A megszületendő gyermek közvetlen családjában előforduló allergia (szénanátha, asztma vagy kisdedkori ekcéma/ételallergia).
2. A családok törekednek a legalább négy hónapos szoptatásra a vizsgálat során.
3. A vizsgálat során, a szoptatás első és 4. hónapjában 20-20 ml anyatejet vizsgálati célra rendelkezésre bocsátanak. 
Jelentkezés és további információ: 
Országos Gyermekegészségügyi Intézet, 1148 Budapest, Bolgárkerék u. 3. 1/38-38-477; 1/363-5272 This e-mail address is being protected from spambots. You need JavaScript enabled to view it. , www.ogyei.hu

Az iparilag fejlett országokban egyre több gyerek és felnőtt szenved az allergia különböző formáiban, többek között szénanáthában, ekcémában vagy asztmában. A statisztikák szerint míg három évtizeddel ezelőtt a lakosság mindössze 10 százalékánál jelentkeztek a tünetek, addig ma már nagyjából minden harmadik ember allergiás, és még ennél fontosabb, hogy a gyerekek között is 10 százalékra tehető a betegség előfordulása.

Vajon mi az oka annak, hogy a modern korunkban ennyi embert érint a betegség? Dr. Guy Delespesse, a montreali egyetem professzora szerint fordított összefüggés áll fenn a túlzottan tiszta környezet, illetve az allergiás és autoimmun kórképek között. Azt mondja, hogy minél inkább steril környezetben neveljük gyermekeinket, annál nagyobb az esély arra, hogy életük folyamán valamikor jelentkezik náluk az előbb említett betegségcsoportok valamelyik képviselője. (Emellett természetesen szerepet játszik az allergia kialakulásában a családi hajlam, a levegő szennyezettsége, a dohányzás, a stressz és még számtalan egyéb ismert és kevésbé ismert tényező is.) Figyelmeztet arra, hogy a túlzott fertőtlenítéssel nemcsak az ártalmas baktériumokat pusztítjuk el, hanem azokat a hasznos mikroorganizmusokat is, amelyet a bélrendszerben élnek és amelyek elengedhetetlenül fontosak a normális immunvédekezés létrejöttéhez. 

Megelőzhető-e az allergia probiotikumokkal?

A fenti gondolatmenet következő logikus lépése, hogy sokat tehetünk az allergia megelőzéséért, ha a hiányzó hasznos baktériumokat kívülről juttatjuk be a szervezetbe probiotikumok formájában. Éppen ezért már korábban is vizsgálták, hogy probiotikumok segítségével kivédhetők-e az allergiás megbetegedések, illetve enyhíthetők-e azok tünetei. Az eddigi eredmények alapján úgy tűnik, hogy a terhesség és a szoptatás alatt fogyasztott probiotikumokkal akár a gyerekek allergiája is részben kivédhető. 

Az ezzel foglalkozó kutatások újabb állomása az a vizsgálat, melyben az Országos Gyermekegészségügyi Intézet (OGYEI) és a Bécsi Egyetem Táplálkozástudományi Tanszéke közös kutatás keretében igyekszik választ keresni arra, hogy a szoptató édesanyák probiotikum-fogyasztása miért járul hozzá a csecsemőkori allergiák (ekcéma, ételallergia) kockázatának csökkenéséhez. Az OGYEI reményei szerint a szoptató édesanyák kiegészítő probiotikumfogyasztásával a csecsemőkori allergiás állapotok megelőzése jobban elősegíthető az anyatej bizonyos összetevőinek (pl. antioxidánsok, zsírsavak) változása révén. 

Az OGYEI kutatásához olyan családokat keres, ahol a kismamák vállalják a részvételt. A probiotikus készítményt a vizsgálatban részt vevő kismamák térítésmentesen kapják. A probiotikum az OÉTI által regisztrált, forgalomban kapható ellenőrzött készítmény (ETT TUKEB engedély száma: 501/PI/2008 Ad.84-206/2008.). A családok bevonása önkéntes alapon történik, beleegyező nyilatkozat aláírásával. 

A részvétel feltételei:

1. A megszületendő gyermek közvetlen családjában előforduló allergia (szénanátha, asztma vagy kisdedkori ekcéma/ételallergia).

2. A családok törekednek a legalább négy hónapos szoptatásra a vizsgálat során.

3. A vizsgálat során, a szoptatás első és 4. hónapjában 20-20 ml anyatejet vizsgálati célra rendelkezésre bocsátanak. 

Jelentkezés és további információ: Országos Gyermekegészségügyi Intézet, 1148 Budapest, Bolgárkerék u. 3. 1/38-38-477; 1/363-5272 This e-mail address is being protected from spambots. You need JavaScript enabled to view it. , www.ogyei.hu

Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!