Kevés a gyümölcs, de a szülők pótolják
Mit esznek a gyerekek az óvodában?
Korábbi cikkünkben az OÉTI iskolai étkeztetésre vonatkozó tapasztalatait foglaltuk össze. Most egy hasonló felmérés segítségével az óvodások tányérjába kukkantunk bele. Az eredmény nem túlságosan szívderítő.
Az iskolai menzák, büfék, étel- és italautomatának felmérése után az Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet (OÉTI) szakemberei arra is kíváncsiak voltak, mi kerül a gyerekek tányérjára az óvodákban. A mostani tapasztalatoknak különös hangsúlyt ad, hogy ez volt hazánkban az első országos vizsgálat óvodák körében. Lássuk az eredményeket.
A 10 napos élelmiszerfelhasználás eredményei rendkívül rosszak voltak. A gyerekek 60 százalékkal kevesebb húst és 25 százalékkal kevesebb tejterméket kaptak, mint ami az ajánlások szerint szükséges lenne, ugyanakkor a száraztészta 2,5-szerese volt a kívánatosnak. Míg tejet és natúr savanyított tejterméket 10 nap alatt átlagosan alig kétszer kaptak a gyerekek, ezek cukrozott, ízesített változatai átlagosan háromszor is előfordultak az étlapon. A fehér kenyér nagyságrenddel többször szerepelt a kínálatban, mint a teljes kiőrlésű pékáru.
Az ételkészítés során a nagy sótartalmú kényelmi termékek felhasználása mellett jellemző volt az ételízesítő és a só együttes alkalmazása is. Nem véletlen, hogy az étrendek sótartalma átlagosan háromszorosa volt a korcsoportos ajánlásnak. Ez az eredmény azért is aggasztó, mert az óvodán kívüli étkezések még tovább emelhetik a gyerekek napi sóbevitelét.
A laboratóriumi vizsgálatok eredményei szerint az étrendek kalciumtartalma lényegesen elmaradt a szükségestől, annak alig több mint 60%-át fedezte. Meglepő, hogy a másik nélkülözhetetlen ásványi anyag, a vas mért átlagértékei is meglehetősen alacsonyak volt.
A táplálkozási rizikót jelentő transz-zsírsav meghatározására most került sor először a közétkeztetésben. Eredményeink alapján ebből a szempontból nem kellett általános kockázattal számolni, de egyes étrendek tekintetében előfordult kiugró transz-zsírsav érték.
Az egészséges táplálkozás alapját képező friss zöldséget és gyümölcsöt csak a közétkeztetők fele tudta naponta és igen elenyésző részük naponta többször biztosítani. Az óvodák felében a szülők rendszeresen hozzájárultak a gyermekek étkeztetéséhez, leggyakrabban friss gyümölccsel és zöldséggel.
A gyerekek számára mindenhol rendelkezésre állt igény szerint folyadékpótlás, de ennek több mint egyharmada − az elhízás és a fogszuvasodás kockázatát növelő − nagy cukortartalmú ital volt.
Az eredmények összességében azt mutatják, hogy az óvodai közétkeztetés sem minőségében, sem mennyiségében nem felelt meg az ajánlásoknak illetve az egészséges táplálkozás követelményeinek.
