Reggeli gabonapehellyel a fiú születéséért
Mit (t)egyek, hogy fiú/lány legyen?
Számtalan tipp forog közszájon arról, hogyan lehet „besegíteni” a természetnek, ha a szülők mindenképpen kisfiút szeretnének, vagy éppen kislány a szívük vágya. A NewScientist cikke feltárja néhány népi praktika valóságalapját és tudományos hátterét.
A NewScientist „terhesnaplójának” főhőse, Linda Geddes ezúttal az irányban búvárkodott egy kicsit a tudományos szaklapok cikkei között, van-e tudományos alapjuk azoknak a módszereknek, melyekkel a leendő szülők befolyásolni igyekeznek a baba nemét.
Gyorsabban úsznak-e a fiús spermiumok?
Itt van például az a közismert módszer, melyet kitalálója, Landrum B Shettles után Shettles-módszernek is neveznek. Eszerint az ovuláció időpontjához a lehető legközelebbre időzítse az a pár a házaséletet, ha inkább fiút szeretne. Az 1960-as években született elmélet magyarázata szerint a férfi (Y) kromoszómát hordozó hímivarsejtek kisebbek és gyorsabbak, mint X kromoszómát hordozó társaik, így könnyebben be tudják „előzni” a versenytársakat. Shettles szerint a hímvesszővel történő sekély behatolás ezzel szemben a „lányos” spermiumoknak kedvez, mivel azok nagyobbak, és hosszabb ideig képesek életben maradni, így akkora távot is képesek megtenni, ami a kisebb „fiús” hímivarsejteken már könnyen kifog. Nem sok figyelmet szenteltek ugyan a kutatók Shettles elméletének igazolására, az eddigi eredmények alapján azonban nincs bizonyíték arra, hogy az Y és X kromoszómát vivő spermiumok eltérő sebességre lennének képesek, vagy bármelyik is hosszabb ideig maradna életben a másiknál – mondja Allan Pacey, a University of Sheffield szakembere.
A lányok már akkor is jobban tűrik a stresszt
Elméletileg éppen ugyanannyi annak esélye, hogy egy „fiús” hímivarsejt termékenyíti meg a petesejtet, mint egy „lányos” spermium, a valóságban azonban vannak olyan külső tényezők, melyek egyik vagy másik oldalra billentik a mérleg nyelvét. Egy nemrégiben nyilvánosságra hozott vizsgálatban például kanadai kutatók azt találták, hogy a stresszes munkakörben dolgozó nők nagyobb valószínűséggel adnak életet lánygyermeknek, mint fiúnak. A Kathreen Ruckstuhl által vezetett munkacsoport több mint 16 ezer szülés adatainak elemzése alapján azt mondja, a különbség kétségtelenül létezik, de nem túlságosan szembeszökő: míg a kevésbé stresszes munkakörben dolgozó anyák 54 százalékának született fia, addig a nagyobb idegi megterheléssel járó munkát végzők esetében ennek aránya csupán 47 százalék volt. Feltételezik, hogy a stresszhormonok (pl. kortizol) állhatnak a különbségek hátterében, a pontos mechanizmus azonban még tisztázásra vár.
De ki gondolná például, hogy a leendő apa pénztárcájának vastagsága sem közömbös a gyermek nemét illetően, hiszen ugyancsak Ruckstuhl idéz egy másik kutatást, mely szerint a jövedelmező állással rendelkező férfiak nagyobb eséllyel számíthatnak arra, hogy fiuk születik.
Együnk magunknak fiút!
Népi hiedelmek hosszú sora vonatkozik arra is, mit kell ennie a nőnek akkor, ha nem mindegy neki születendő gyermeke neme. Egy vizsgálatban 740 várandós esetében arra a következtetésre jutottak, hogy a fogamzás előtt fogyasztott nagy energiatartalmú ételek inkább a fiúknak kedveznek, hiszen ebből a csoportból 56 százalék volt a fiúk aránya, míg az energiaszegény ételeket fogyasztó anyák esetében csak 46 százalék. (A különféle ételféleségek közül is elsősorban a reggeli gabonapehely tűnik hatásosnak, ha valaki mindenáron fiút szeretne.) A kutatást vezető Fiona Mathews, a University of Exeter szakembere emlékeztet arra, hogy ugyanez a jelenség megfigyelhető az állatvilágban is: az élelemben gazdag időszakban inkább hím kölykök jönnek a világra, ugyanakkor állatkísérletekben megfigyelték, hogy alacsony vércukorszint esetén a nőstény utódok vannak túlsúlyban. A különbségek lehetséges magyarázataként feltételezik, hogy a magas vércukorszint inkább a hím embriók túlélésének kedvez – ez egyébként egybevág a mesterséges megtermékenyítés (IVF) során szerzett tapasztalatokkal is.
Több kiló, több fiú
Úgy tűnik, hogy a második gyermek nemét illetően nem mindegy az sem, hogy az anya hány kilót szed fel az első és második terhesség között. A köztes időszakban többet gyarapodó nők esetében a második terhességből fiú születése a valószínűbb, míg az anorexia nervosában szenvedő nők esetében kissé nagyobb az esély kislány születésére.
De mint ahogyan Linda Geddes a naplóbejegyzés végén leszögezi, ezek olyan kis különbségek, melyek csak a nagyobb népesség szintjén mutatkoznak meg, míg az egyén szintjén vajmi kevéssé befolyásolják a születendő gyermek nemét. De igazából nem is ez a fontos, hiszen ahogy a szólás is mondja: a lényeg, hogy egészséges legyen.
Gyermekévek Medical Tribune
