Az árucímke néha hazudik
Nem minden egészséges, amiről azt állítják
A gyerekeknek szánt élelmiszerek esetében jól bevált reklámfogás, hogy a gyártók részigazságok hangsúlyozásával azt a látszatot keltik, hogy termékük nemcsak finom, hanem egyúttal létfontosságú tápanyagokhoz is juttatja a fejlődő szervezetet. A címkék tartalmát alaposabban áttanulmányozva azonban elénk tárul a szomorú valóság.
Hiába mentes egy élelmiszer a mesterséges színezékektől vagy tartósítószerektől, ha más tekintetben messze nem üti meg az egészséges táplálkozás követelményeit. Az élelmiszergyártók mégis előszeretettel élnek azzal a reklámfogással, hogy termékeik vonzó tulajdonságait jól láthatóan feltüntetik a csomagoláson, míg a kevésbé kívánatos vonásokról mélyen hallgatnak vagy legfeljebb a doboz aljára ragasztott apró betűs címkén értesítik a fogyasztókat. A stratégia azonban működik, csaknem minden szülő elhiszi ugyanis az erősen kozmetikázott állításokat.
A British Heart Foundation (BHF) felmérése szerint összességében a szigetországi anyák 92 százaléka dől be a tetszetős állításoknak, noha a „gyermekek számára ideális” táplálék látszatát keltő élelmiszerről az esetek jelentős részében könnyen kiderülhet, hogy mindeközben egészségtelen mennyiségben tartalmaznak sót, finomított cukrot vagy telített zsírokat.
A családok többségében a nők feladata a napi étrend összeállítása és a hozzávalók beszerzése, nem csoda hát, hogy éppen őket kérdezték meg arról, hogyan vélekednek a gyerekeknek szánt élelmiszerekkel kapcsolatban gyakran elhangzó csillogó szlogenekről. Kiderült, hogy a „teljes kiőrlésű gabonából készült” kitételt hallva 76 százalékuk szeme előtt automatikusan egy egészséges étel jelenik meg, jóllehet nem egy olyan gabonapehely található az üzletek polcain, ami valóban tartalmaz ugyan teljes kiőrlésű gabonát – de cukrot is, ez utóbbit ráadásul jóval nagyobb mennyiségben, mint amennyi az ajánlásokban szerepel. Valamivel kevesebben (63 százalék) hiszik, hogy amiben kalcium, vas és vitaminok vannak, az szükségképpen egészséges is. Számos gabonapehely és müzliszelet esetében azonban nekik is csalódniuk kell, hiszen számos olyan termék kerül forgalomba, mellyel a vitaminokon és ásványi anyagokon kívül jócskán kerül telített zsír és cukor is a fejlődő szervezetbe. Az anyák több mint fele (59 százalék) gondolja, hogy ha egy élelmiszerhez nem adnak mesterséges színező- vagy ízesítőanyagot, illetve tartósítószert, akkor ezzel a gyártó már ki is elégítette az egészséges vagy „természetes” táplálék ismérveit. Könnyen belátható azonban, hogy ez miért nincs így – elég, ha csak az ilyenfajta állításokkal népszerűsített édességekre gondolunk.
Egy csapásra megoldaná a helyzetet (vagy legalábbis jelentős javulást hozna), ha az élelmiszergyártók hajlandók lennének végre csatlakozni ahhoz a kezdeményezéshez, mely egységes, könnyen értelmezhető és jól látható rendszer bevezetését sürgeti az élelmiszerek összetételének feltüntetésére. A brit cégek azonban – miközben reklámjaikban és minden lehetséges fórumon kiemelten hangsúlyozzák, mennyire szívükön viselik a fogyasztók és ezen belül is kiemelten a gyerekek egészségét – egyelőre mindenféle kifogásokkal igyekeznek kibújni az egyöntetű és elfogulatlan tájékoztatás kötelezettsége alól.
„Nem értem, miért ódzkodnak a gyártók az átlátható és egyértelmű tájékoztatástól, hiszen semmi takargatnivalójuk nincsen, vagy mégis?” – teszi fel a kérdést egy brit háziasszony, Natalie Rogers, a felmérést végző BHF honlapján.
