Életkori korlátozás szükséges
Szolárium – belépés csak 18 éven felülieknek!
Mondhatnak a bőrgyógyászok bármit, idézhetnek statisztikákat daganatokról és halálozási arányokról, a napbarnított bőr divatja töretlen, és az ultraibolya sugárzás egészségkárosító hatásaival kapcsolatos intelmek sajnos már a gyermekeket sem riasztják el a mesterséges napfény élvezetétől.
Elgondolkodtató adatok olvashatók az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ezzel kapcsolatos állásfoglalásában. Kiderül belőle például, hogy míg a szoláriumok elméletileg a „legkisebb rossznak” tartott UVA-sugárzással barnítanak, addig manapság egyre több készülék UVB-sugárzást is kibocsát, ezzel próbálják ugyanis a gyártók jobban megközelíteni a természetes napfényt, egyszersmind felgyorsítani a barnulás folyamatát. E törekvés káros következményei pedig könnyen beláthatók, ha tudjuk, hogy az UVB-sugárzást már régóta a bőrrákok gyakoribb előfordulásával hozzák kapcsolatba, de jelentős szerepet tulajdonítanak neki bizonyos szembetegségek (pl. szürke hályog) létrejöttében és a bőr korai öregedésében is. Az egészségkárosító hatás illusztrálására statisztikai adatokat idéznek, melyek szerint évente 132 ezer rosszindulatú festékes bőrdaganatot (melanómát) diagnosztizálnak a világon, mely a bőrrákok egyik leggyakoribb, ugyanakkor legrosszabb prognózisú fajtája.
Látni kell azonban, hogy jelentős anyagi érdekekkel kell szembemennie annak, aki a szoláriumok elleni kampányolásra szánja el magát, hiszen csak az Egyesült Államokban évente egymilliárdos üzlet a berendezések gyártása, forgalmazása és üzemeltetése – és akkor még nem is beszéltünk a divatról, amiért a nők köztudottan szinte bármilyen áldozatra hajlandók. Mi sem jelzi ezt jobban, mint hogy a nyugat-európai országok lakosságának 10 százaléka minden intő szó ellenére rendszeresen ellátogat a szoláriumszalonokba. Ennél is megdöbbentőbb adat, hogy alig maradnak el ettől az ausztrálok: a kiemelkedően nagy UV-expozíciójáról ismert, éppen ezért a bőrrákkal kapcsolatos felvilágosításnak és prevenciónak kitüntetett figyelmet szentelő országban a 14–29 éves korosztály 9 százaléka válaszolta egy felmérésben, hogy a legutóbbi 12 hónapban mesterségesen is rásegített a természetes napfény hatására.
Nem kétséges, hogy egységes szabályozásra van szükség, ennek azonban egyelőre jobbára csak az első nyomai látható világszerte, pedig a WHO ajánlásában ugyancsak kiemelt helyen szerepel a korhatár általános bevezetése.
A hazai törekvések egybeesnek a külföldi tervekkel: az ÁNTSZ már tavaly azt javasolta, hogy a Franciaországban, Svédországban és Spanyolországban jelenleg is érvényben lévő szabályokhoz hasonlóan nálunk se látogathassák a szoláriumokat 18 éven aluliak, ezzel szándékozván csökkenteni a gyerekek és fiatalok meglepően nagy arányát a rendszeresen szoláriumba járó 800 ezres népességen belül.
