Sok minden megzavarhatja a gyereket
Hurrá, szobatiszta a gyerek… vagy mégsem?
Büszkék vagyunk arra, hogy csemeténk végre szobatiszta lett, aztán hirtelen visszaesik, vagy egyszer-kétszer sikerült az akció, ünnepelt az egész család, aztán hónapokig semmi változás nem történt, és gyermekünknek esze ágában sincs újra a bilibe pisilni. A miértek következnek.
A szobatisztaságra való nevelés valakinek könnyebben megy, valakinek nehezebben. Tele vagyunk aggodalommal, hogy közeledik az óvodai beszoktatás, és a csemeténk még mindig pelenkában érzi jól magát, vagy büszkék vagyunk arra, hogy végre szobatiszta lett, aztán hirtelen visszaesik.
1. Közeledik az óvodakezdés
Az egyik legnagyobb feszültség a szobatisztaság körül az óvodakezdés miatt fordulhat elő, hiszen ott elvárás, hogy a gyermek szobatiszta legyen. El lehet hagyni a pelenkát akár néhány nap alatt is biztonsággal, de ha mindenki folyton erről beszél, ezért izgul, akkor ez az idő sokszorosára növekedhet. Fontos, hogy ne hivatkozzunk az óvodára, amitől általában a kis 3 évesek amúgy is izgulnak, különösen, ha már előtte is elvárásnak kell megfelelniük.
2. Nagyszülői nyomás
Gyakorlatilag nincs olyan nagyszülő, aki legalább egyszer ne hintené el azt a megjegyzést, hogy ti ebben a korban már régen szobatiszták voltatok, csak olyan van, aki nem meri kimondani. A textilpelenkás mindennapok elég kemény munkát adtak ahhoz, hogy könnyebb volt rászoktatni a gyermeket a bilire, mint évekig mosni a pelenkákat. Azt javaslom, próbáljuk a megjegyzéseket elengedni a fülünk mellett, és teljesen a gyermekünkre hangolódva közösen megoldani a helyzetet. Így lesz a legjobb anyának és a kis apróságnak is.
3. Sikerült, de aztán hónapokig semmi
Aggodalomra nincs ok. Ha egyszer-kétszer sikerül, az általában csak a véletlen műve, az még nem a biztos útja a szobatisztaságnak. Kétéves kor körül már szinte tökéletesen tudják a példa alapján, hogy a mellékhelységbe járunk, vécépapírt használunk, aztán lehúzzuk és így tovább. Ilyenkor már szeretnek – különösen jó időben – pelenka nélkül szaladgálni és a bilivel játszani, így természetes, hogy néha sikerül is beleprodukálni. Természetesen többször fel lehet ajánlani nekik a lehetőséget, de ha tiltakoznak, ne erőltessük.
4. A vizeletürítés megy, de a székletét visszatartja
Ez általában negatív élmény hatására következik be. Vagy véletlenül a bugyiba ment a kaki, és ettől megijedt, vagy keményebb volt, ami fájdalmat okozott neki. Ebben a helyzetben könnyen pánikba eshetünk, hogy most mi lesz vele, emiatt állandóan kétségbeesett arckifejezéssel kérdezgetjük, nem akar-e kakilni, amivel ellenkező hatást érhetünk el, mint szeretnénk, és még több feszültséget okozunk a gyermeknek. A legjobb, amit tehetünk, ha nem foglalkozunk vele, egyáltalán nem kérdezgetjük, de több folyadékkal, gyümölcslével kínáljuk, több rostos ételt adunk neki, reggel kefirt vagy joghurtot teszünk elé, és ha néhány napon belül még mindig nem sikerül, akkor a laevolac lactulose székletpuhító hatására könnyebben ürül majd ki és a fájdalom is elkerülhető.
5. Már szobatiszta volt, de visszaesett
Ez az eset gyakran fordul elő testvér születéskor vagy egyéb stresszhelyzet miatt, ami a kisgyermeket megviseli (pl. halál a családban, szülők válása vagy akár gyakori veszekedése, költözés, valaki kórházba kerülése). A helyzet orvoslásával, a feldolgozást követően az egyensúlyos, biztonságos környezet által újra szobatiszta lesz a kisgyermek.
6. Az eleje szinte mindig becsurog
A szobatisztaság, vagyis vizelet-és székletürítési inger agyi érettség eredménye, nem tanulási folyamat. Viszont mindehhez meg kell tanulnia azt is, hogy ha ezt érzi, akkor rögtön menni kell a vécére vagy rá kell ülni a bilire. Azt javaslom, hogy ilyenkor ültessük őt gyakrabban a bilire, akár félóránként, illetve lehetőség szerint mindig legyen a bili a közelében. Legyünk türelmesek, sose szidjuk le, ha mégsem sikerült. Nagyobb (4-5 éves) és már jó ideje teljesen szobatiszta gyermek esetében próbáljuk vele megbeszélni, hogy figyelje ezt a jelet. Náluk ennek általában legfőbb oka, hogy elmerülnek valamilyen tevékenységben, vagy izgulnak valamitől, vagy felgyülemlett bennük valamilyen feszültség, amire beszélgetés során szintén fény derülhet. Váltóruha mindig legyen nálunk, bárhova megyünk. Hatéves korra érik el a gyermekek azt a fejlettségi fokot, hogy már tudatosan irányítják a vizelet visszatartást, addig teljesen belefér egy-egy „baleset”.
Nagyon fontos a szobatisztaságra való zökkenőmentes nevelésben a kiegyensúlyozott szülő-gyermek kapcsolat, a bizalom és a nyugodt légkör.
A cikk szerzője védőnő.
