Sok helyen tilos dohányozni április elsejétől. Pontosabban január elsejétől, de az első három hónapot türelmi időnek tekintették, ezért eddig nem bírságoltak. A három hónap viszont március végén lejárt.

Orvos-magyar szótár

Orvosi témájú szövegeket olvasva könnyen arra a következtetésre juthatunk, hogy "ez bizony nekem kínaiul van", de gyakorlatilag bárhol szembe jöhet velünk egy idegenül hangzó orvosi szó. Pedig az orvosi szaknyelv szavai nem kínai, hanem latin vagy görög eredetűek. 

Kannabisz: drog vagy/és orvosság

Illegális drog kerülhet a gyógyszerek közé

A világ többi országához hasonlóan a magyar tinédzserek is a kannabiszt próbálják ki leginkább a tiltott szerek közül. A brit gyógyszerészek most mégis azt javasolják, hogy a kannabisz kerüljön vissza az orvosságok közé. A kannabisz múltjáról, jelenéről és jövőjéről.

hirdetés

 

December 14-én tartotta székfoglaló előadását Londonban a Brit Gyógyszerészeti Társaság elnöke. Beszédének címe: Kerüljön vissza a kannabisz az orvosságok közé! 
http://www.bps.ac.uk/details/meeting/854871/Inaugural-BPS-Presidents-Public-Lecture.html
Mi indokolja a főgyógyszerész elsőre talán meglepőnek tűnő felszólalását azzal az illegális droggal kapcsolatban, amit a többi ország tizenéveseihez hasonlóan a magyar tinédzserek is a legnagyobb arányban próbálnak ki a tiltott szerek körül?
(Mint a Nemzeti Drogfókuszpont írja 2010-es jelentésében:
 
http://www.drogfokuszpont.hu/
A középiskolások körében is a kannabisz a legnépszerűbb tiltott szer, melyet a sorban – a felnőttek körében tapasztaltakhoz hasonlóan – az ecstasy, majd az amfetaminok követik. Ugyanakkor hozzátartozik a teljes képhez, hogy a kannabiszt a „népszerűségi listán” az ún. legális szerek – alkohol gyógyszerrel, az orvosi javaslat nélkül bevett nyugtatók, majd az inhalánsok (szipu, patron, lufi stb) – követik, és csak ezután következnek a korábbiakban említett tiltott szerek.)
A kannabisz (CB) kifejezés a kender latin nevéből (cannabis sativa) származik, és rengeteg egyéb módon is nevezzük a drogot, például marihuána, fű, gandzsa, hasis. A világ legrégebbi ma ismert gyógyszerkönyve, a kínai Shen Nung császár orvosi jegyzéke „kiváló növény”-ként hivatkozik rá, és az elmúlt két évtizedben exponenciálisan megnőtt a kapcsolatos orvostudományi, molekuláris biológiai kutatások száma.
A növényben legnagyobb mennyiségben előforduló hatóanyagot, a tetrahidrokannabinolt (THC) 1964-ben fedezte fel Raphael Mechoulam biokémikus, és a ’80-as évek végén megtalálták a CB1-receptort az agyban (illetve a központi idegrendszerben) és a CB2-receptort a szervezet többi részében, például a bélrendszerben. Az orvostudományi kutatásoknak az adott igazán lendületet, amikor 1992-ben felfedezték a szervezet által termelt endokannabinoidokat, azokat a molekulákat, amelyek ugyanazokhoz a receptorokhoz kötődnek, mint a kívülről bevitt kannabisz hatóanyagai – a CB1-receptorhoz az anandamidnak elkeresztelt (a szanszkrit ananda, azaz öröm szóból) arachidonoil-etanolamid (AEA), a CB2-höz a 2-arachidonoil-glicerol (2AG).
A modernkori orvosi felhasználás lehetőségét segíti, hogy a kender 450 aktív hatóanyaga jól elkülöníthető hatásokkal rendelkezik, pszichoaktív, eufóriát kiváltó hatása közülük csak háromnak van, a legnagyobb mennyiségben előforduló THC-nek igen, míg a második legnagyobb mennyiségben előforduló cannabidiolnak (CBD) nem. Ráadásul az egyedi hatóanyagok mesterségesen előállíthatók.
A sciencenews egy közelmúltbeli cikke
http://www.sciencenews.org/view/feature/id/59872/title/Not_just_a_high
jól összefoglalja a kenderrel kapcsolatos orvosi kutatások eredményeit. Mint a cikk szerzője, Nathan Seppa megjegyzi, azt régóta tudtuk, hogy a kannabisz csökkenti a fájdalmat, a hányingert, a szorongást, javítja depressziót és növeli az étvágyat, az újabb kutatások azt is kimutatják, hogy minek köszönhető gyulladáscsökkentő hatása, ami hasznossá teszi autoimmun betegségek, például fekélyes vastagbélgyulladás, Crohn-betegség, ízületi gyulladás, szklerózis multiplex, 1-es típusú cukorbetegség (és szemszövődményei) kezelésében: a cannabidiol a mikroglia nevű immunsejtek túlműködését gátolja.
A Journal of Clinical Investigation egy tavalyi számában megjelent kutatás 
http://www.jci.org/articles/view/37948
a másik kenderösszetevő, a tetrahidrokannabinol, a THC rákellenes hatását elemzi. A hatóanyag különlegessége, hogy szelektíven csak a tumoros sejtekre hat, öngyilkosságra készteti azokat.
A rekreációs célból hasist, marihuánát szívók igyekeznek olyan fajtákhoz jutni, amelyekben a THC-tartalom magas a többi hatóanyag rovására, hiszen ez az összetevő okozza az eufóriát – azonban ez az összetevő az, amelyik kis mértékben növeli az arra hajlamosakban a szkizofrénia-kockázatot – míg a CBD ellensúlyozná ezt. A Neuropsychopharmacology című szaklapban idén februárban megjelent cikk szerint
http://www.nature.com/npp/journal/v35/n3/full/npp2009184a.html
a két hatóanyag, a THC és a CBD egyéb agyi funkciókra is ellentétesen hat, míg egy másik idei tanulmány (Cell Communication and Signalling, Wolf és munkatársai) elemzi, 
http://www.biosignaling.com/content/8/1/12
hogy a CBD serkenti az agysejtek keletkezését a felnőtt agyban, míg a THC-nek ilyen hatása nincs, viszont gátolja a rövidtávú memóriafunkciókat.
A European Journal of Immunology legutóbbi, decemberi számában megjelent kutatás
http://onlinelibrary.wiley.com/doi/10.1002/eji.201040667/abstract;jsessionid=3E43AB15A0452DB3FCD52C51A9031B98.d01t02
egy újabb mechanizmust mutat be, amivel a THC gátolja az immunrendszert: aktiválja a csontvelő eredetű gátlósejteket. A kutatók felhívják a figyelmet arra, hogy emiatt a fűszívók fogékonyabbak mindenféle gyulladásra. A szervtranszplantáltak viszont, akiknél az autoimmun betegekhez hasonlóan hasznos az immunrendszer gátlása, profitálhatnak ebből a hatásból – teszi hozzá Prakash S. Nagarkatti, a cikk vezető szerzője.
Mindezekből az következik tehát, hogy a kannabisz valószínűleg úgy kerülhet be a modernkori orvosságok közé, ha nem illegális növényt fogyasztunk, tekintet nélkül arra, hogy milyen az állapotunk, hanem a növény összetevőit lemásoló, mesterségesen előállított „tiszta” hatóanyagokat – orvosi rendelvényre.

A kannabisz a legnépszerűbb illegális drog a fiatalok körében

December 14-én tartotta székfoglaló előadását Londonban a Brit Gyógyszerészeti Társaság elnöke. Beszédének címe: Kerüljön vissza a kannabisz az orvosságok közé! Mi indokolja a főgyógyszerész elsőre talán meglepőnek tűnő felszólalását azzal az illegális droggal kapcsolatban, amit a többi ország tizenéveseihez hasonlóan a magyar tinédzserek is a legnagyobb arányban próbálnak ki a tiltott szerek körül?

(Mint a Nemzeti Drogfókuszpont írja 2010-es jelentésében: A középiskolások körében is a kannabisz a legnépszerűbb tiltott szer, melyet a sorban – a felnőttek körében tapasztaltakhoz hasonlóan – az ecstasy, majd az amfetaminok követik. Ugyanakkor hozzátartozik a teljes képhez, hogy a kannabiszt a „népszerűségi listán” az ún. legális szerek – alkohol gyógyszerrel, az orvosi javaslat nélkül bevett nyugtatók, majd az inhalánsok (szipu, patron, lufi stb) – követik, és csak ezután következnek a korábbiakban említett tiltott szerek.)

A kannabisz múltja

A kannabisz (CB) kifejezés a kender latin nevéből (cannabis sativa) származik, és rengeteg egyéb módon is nevezzük a drogot, például marihuána, fű, gandzsa, hasis. A világ legrégebbi ma ismert gyógyszerkönyve, a kínai Shen Nung császár orvosi jegyzéke „kiváló növény”-ként hivatkozik rá, és az elmúlt két évtizedben exponenciálisan megnőtt a kapcsolatos orvostudományi, molekuláris biológiai kutatások száma.

A növényben legnagyobb mennyiségben előforduló hatóanyagot, a tetrahidrokannabinolt (THC) 1964-ben fedezte fel Raphael Mechoulam biokémikus, és a ’80-as évek végén megtalálták a CB1-receptort az agyban (illetve a központi idegrendszerben) és a CB2-receptort a szervezet többi részében, például a bélrendszerben. Az orvostudományi kutatásoknak az adott igazán lendületet, amikor 1992-ben felfedezték a szervezet által termelt endokannabinoidokat, azokat a molekulákat, amelyek ugyanazokhoz a receptorokhoz kötődnek, mint a kívülről bevitt kannabisz hatóanyagai – a CB1-receptorhoz az anandamidnak elkeresztelt (a szanszkrit ananda, azaz öröm szóból) arachidonoil-etanolamid (AEA), a CB2-höz a 2-arachidonoil-glicerol (2AG).

A kannabisz jelene

A modern kori orvosi felhasználás lehetőségét segíti, hogy a kender 450 aktív hatóanyaga jól elkülöníthető hatásokkal rendelkezik, pszichoaktív, eufóriát kiváltó hatása közülük csak háromnak van, a legnagyobb mennyiségben előforduló THC-nek igen, míg a második legnagyobb mennyiségben előforduló cannabidiolnak (CBD) nem. Ráadásul az egyedi hatóanyagok mesterségesen előállíthatók.

A sciencenews egy közelmúltbeli cikke jól összefoglalja a kenderrel kapcsolatos orvosi kutatások eredményeit. Mint a cikk szerzője, Nathan Seppa megjegyzi, azt régóta tudtuk, hogy a kannabisz csökkenti a fájdalmat, a hányingert, a szorongást, javítja depressziót és növeli az étvágyat, az újabb kutatások azt is kimutatják, hogy minek köszönhető gyulladáscsökkentő hatása, ami hasznossá teszi autoimmun betegségek, például fekélyes vastagbélgyulladás, Crohn-betegség, ízületi gyulladás, szklerózis multiplex, 1-es típusú cukorbetegség (és szemszövődményei) kezelésében: a cannabidiol a mikroglia nevű immunsejtek túlműködését gátolja.

A Journal of Clinical Investigation egy tavalyi számában megjelent kutatás a másik kenderösszetevő, a tetrahidrokannabinol, a THC rákellenes hatását elemzi. A hatóanyag különlegessége, hogy szelektíven csak a tumoros sejtekre hat, öngyilkosságra készteti azokat.

A rekreációs célból hasist, marihuánát szívók igyekeznek olyan fajtákhoz jutni, amelyekben a THC-tartalom magas a többi hatóanyag rovására, hiszen ez az összetevő okozza az eufóriát – azonban ez az összetevő az, amelyik kis mértékben növeli az arra hajlamosakban a szkizofrénia-kockázatot – míg a CBD ellensúlyozná ezt. A Neuropsychopharmacology című szaklapban idén februárban megjelent cikk szerint a két hatóanyag, a THC és a CBD egyéb agyi funkciókra is ellentétesen hat, míg egy másik idei tanulmány (Cell Communication and Signalling, Wolf és munkatársai) elemzi, hogy a CBD serkenti az agysejtek keletkezését a felnőtt agyban, míg a THC-nek ilyen hatása nincs, viszont gátolja a rövidtávú memóriafunkciókat.

kannabisz marihuána

A European Journal of Immunology legutóbbi, decemberi számában megjelent kutatás egy újabb mechanizmust mutat be, amivel a THC gátolja az immunrendszert: aktiválja a csontvelő eredetű gátlósejteket. A kutatók felhívják a figyelmet arra, hogy emiatt a fűszívók fogékonyabbak mindenféle gyulladásra. A szervtranszplantáltak viszont, akiknél az autoimmun betegekhez hasonlóan hasznos az immunrendszer gátlása, profitálhatnak ebből a hatásból – teszi hozzá Prakash S. Nagarkatti, a cikk vezető szerzője.

A kannabisz jövője?

Mindezekből az következik tehát, hogy a kannabisz valószínűleg úgy kerülhet be a modernkori orvosságok közé, ha nem illegális növényt fogyasztunk, tekintet nélkül arra, hogy milyen az állapotunk, hanem a növény összetevőit lemásoló, mesterségesen előállított „tiszta” hatóanyagokat – orvosi rendelvényre.

Dr. Kazai Anita
a szerző cikkei

Share on Tumblr
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
Olvasói vélemény: 0.0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!