Kannabisz: drog vagy/és orvosság
Illegális drog kerülhet a gyógyszerek közé
A világ többi országához hasonlóan a magyar tinédzserek is a kannabiszt próbálják ki leginkább a tiltott szerek közül. A brit gyógyszerészek most mégis azt javasolják, hogy a kannabisz kerüljön vissza az orvosságok közé. A kannabisz múltjáról, jelenéről és jövőjéről.
A kannabisz a legnépszerűbb illegális drog a fiatalok körében
December 14-én tartotta székfoglaló előadását Londonban a Brit Gyógyszerészeti Társaság elnöke. Beszédének címe: Kerüljön vissza a kannabisz az orvosságok közé! Mi indokolja a főgyógyszerész elsőre talán meglepőnek tűnő felszólalását azzal az illegális droggal kapcsolatban, amit a többi ország tizenéveseihez hasonlóan a magyar tinédzserek is a legnagyobb arányban próbálnak ki a tiltott szerek körül?
(Mint a Nemzeti Drogfókuszpont írja 2010-es jelentésében: A középiskolások körében is a kannabisz a legnépszerűbb tiltott szer, melyet a sorban – a felnőttek körében tapasztaltakhoz hasonlóan – az ecstasy, majd az amfetaminok követik. Ugyanakkor hozzátartozik a teljes képhez, hogy a kannabiszt a „népszerűségi listán” az ún. legális szerek – alkohol gyógyszerrel, az orvosi javaslat nélkül bevett nyugtatók, majd az inhalánsok (szipu, patron, lufi stb) – követik, és csak ezután következnek a korábbiakban említett tiltott szerek.)
A kannabisz múltja
A kannabisz (CB) kifejezés a kender latin nevéből (cannabis sativa) származik, és rengeteg egyéb módon is nevezzük a drogot, például marihuána, fű, gandzsa, hasis. A világ legrégebbi ma ismert gyógyszerkönyve, a kínai Shen Nung császár orvosi jegyzéke „kiváló növény”-ként hivatkozik rá, és az elmúlt két évtizedben exponenciálisan megnőtt a kapcsolatos orvostudományi, molekuláris biológiai kutatások száma.
A növényben legnagyobb mennyiségben előforduló hatóanyagot, a tetrahidrokannabinolt (THC) 1964-ben fedezte fel Raphael Mechoulam biokémikus, és a ’80-as évek végén megtalálták a CB1-receptort az agyban (illetve a központi idegrendszerben) és a CB2-receptort a szervezet többi részében, például a bélrendszerben. Az orvostudományi kutatásoknak az adott igazán lendületet, amikor 1992-ben felfedezték a szervezet által termelt endokannabinoidokat, azokat a molekulákat, amelyek ugyanazokhoz a receptorokhoz kötődnek, mint a kívülről bevitt kannabisz hatóanyagai – a CB1-receptorhoz az anandamidnak elkeresztelt (a szanszkrit ananda, azaz öröm szóból) arachidonoil-etanolamid (AEA), a CB2-höz a 2-arachidonoil-glicerol (2AG).
A kannabisz jelene
A modern kori orvosi felhasználás lehetőségét segíti, hogy a kender 450 aktív hatóanyaga jól elkülöníthető hatásokkal rendelkezik, pszichoaktív, eufóriát kiváltó hatása közülük csak háromnak van, a legnagyobb mennyiségben előforduló THC-nek igen, míg a második legnagyobb mennyiségben előforduló cannabidiolnak (CBD) nem. Ráadásul az egyedi hatóanyagok mesterségesen előállíthatók.
A sciencenews egy közelmúltbeli cikke jól összefoglalja a kenderrel kapcsolatos orvosi kutatások eredményeit. Mint a cikk szerzője, Nathan Seppa megjegyzi, azt régóta tudtuk, hogy a kannabisz csökkenti a fájdalmat, a hányingert, a szorongást, javítja depressziót és növeli az étvágyat, az újabb kutatások azt is kimutatják, hogy minek köszönhető gyulladáscsökkentő hatása, ami hasznossá teszi autoimmun betegségek, például fekélyes vastagbélgyulladás, Crohn-betegség, ízületi gyulladás, szklerózis multiplex, 1-es típusú cukorbetegség (és szemszövődményei) kezelésében: a cannabidiol a mikroglia nevű immunsejtek túlműködését gátolja.
A Journal of Clinical Investigation egy tavalyi számában megjelent kutatás a másik kenderösszetevő, a tetrahidrokannabinol, a THC rákellenes hatását elemzi. A hatóanyag különlegessége, hogy szelektíven csak a tumoros sejtekre hat, öngyilkosságra készteti azokat.
A rekreációs célból hasist, marihuánát szívók igyekeznek olyan fajtákhoz jutni, amelyekben a THC-tartalom magas a többi hatóanyag rovására, hiszen ez az összetevő okozza az eufóriát – azonban ez az összetevő az, amelyik kis mértékben növeli az arra hajlamosakban a szkizofrénia-kockázatot – míg a CBD ellensúlyozná ezt. A Neuropsychopharmacology című szaklapban idén februárban megjelent cikk szerint a két hatóanyag, a THC és a CBD egyéb agyi funkciókra is ellentétesen hat, míg egy másik idei tanulmány (Cell Communication and Signalling, Wolf és munkatársai) elemzi, hogy a CBD serkenti az agysejtek keletkezését a felnőtt agyban, míg a THC-nek ilyen hatása nincs, viszont gátolja a rövidtávú memóriafunkciókat.
A European Journal of Immunology legutóbbi, decemberi számában megjelent kutatás egy újabb mechanizmust mutat be, amivel a THC gátolja az immunrendszert: aktiválja a csontvelő eredetű gátlósejteket. A kutatók felhívják a figyelmet arra, hogy emiatt a fűszívók fogékonyabbak mindenféle gyulladásra. A szervtranszplantáltak viszont, akiknél az autoimmun betegekhez hasonlóan hasznos az immunrendszer gátlása, profitálhatnak ebből a hatásból – teszi hozzá Prakash S. Nagarkatti, a cikk vezető szerzője.
A kannabisz jövője?
Mindezekből az következik tehát, hogy a kannabisz valószínűleg úgy kerülhet be a modernkori orvosságok közé, ha nem illegális növényt fogyasztunk, tekintet nélkül arra, hogy milyen az állapotunk, hanem a növény összetevőit lemásoló, mesterségesen előállított „tiszta” hatóanyagokat – orvosi rendelvényre.
