Nemcsak a túl sok nem jó, hanem a túl kevés sem
A kamaszoknál internetből is megárt a… kevés?
Bár az eddigi kutatások szinte kizárólag arra összpontosítottak, milyen egészségi ártalmai lehetnek annak, ha a gyerek túl sokat ül a számítógép előtt, egy friss svájci kutatás most az ellenkező oldalról szemlélte a kérdést. Eszerint az sem jó, ha a kamaszok túl keveset neteznek.
Jóformán az internettel egyidős annak a kutatása, hogy a mértéktelen számítógéphasználat miként károsítja a gyerekek és a fiatalok egészségi állapotát. Vizsgálatok sora bizonyította például, hogy a képernyő előtt való hosszas ücsörgés fejfájást és mozgásszervi problémákat okoz, az ezzel járó mozgásszegény életmód pedig elhízáshoz vezethet – ennek minden későbbi egészségi következményével együtt.
Nemcsak a testi állapotot befolyásolja ugyanakkor az internetezés, hanem kapcsolatba hozták például olyan lelki problémákkal, mint amilyen a depresszió, a szorongás vagy az öngyilkosságra való késztetés is. E téren azonban nem ennyire egyértelmű az álláspont, mert nem kevés azon kutatók száma sem, akik szerint nincs ilyen jellegű összefüggés. Egyre erősebbek azok a hangok is, melyek szerint az internetnek – az alkoholhoz, a cigarettához és a kábítószerhez hasonlóan – be kell kerülnie a függőséget (addikciót) okozó tényezők közé.
Egy biztos: nem sokan foglalkoztak eddig azzal, hogy van-e valamilyen veszélye annak, ha a mai világban túlságosan keveset barangol egy kamasz a világhálón. Ezt a rést igyekszik betölteni egy svájci kutatás, melynek eredményeit a napokban tették közzé a Pediatrics című szaklap internetes oldalán.
Ehhez csaknem 10 ezer, 16 és 20 év közötti fiatalt – 3906 fiút és 3305 lányt – kértek meg arra, hogy kérdőíves formában adjanak számot internetezési szokásaikról. A kapott válaszok alapján négy csoportba sorolták őket az internethasználat mértéke szerint: nagyfokú használónak minősültek azok, akik naponta legalább két órán keresztül jelen vannak a világhálón, míg a rendszeres használók a hét egyes napjain – de nem minden nap – legfeljebb két órát, az eseti használók hetente legfeljebb egy órát neteznek; a negyedik csoportot azok alkották, akik soha nem ülnek le az internet elé. A kutatók az alábbi egészségi problémák előfordulását elemezték: depresszió, túlsúlyosság, fejfájás, hát- és derékfájás, alvászavarok. Emellett arról is számot kellett adniuk a résztvevőknek, milyennek ítélik saját egészségi állapotukat.
A sokat, illetve rendszeresen netezők csoportjában mindkét nem esetében súlyosabb problémának mutatkozott a depresszió, míg a testsúlyproblémák csak a fiúk, míg az alvászavarok csak a lányok esetében voltak köthetők a túlzott internethasználathoz. A korábbi kutatások fényében ebben voltaképpen semmi meglepő nincs, érdekes azonban, hogy a csak ritkán vagy soha nem netező fiúk és lányok körében ugyancsak rosszabb depresszió-pontszámokat kaptak a szakemberek. A testi tünetek közül csupán a hátfájás vonatkozásában mutatkozott statisztikai összefüggés: a soha nem netező fiúk csoportjában észlelték a leggyakrabban.
A svájci kutatók szerint tehát az internethasználat és bizonyos kedvezőtlen egészségi mutatók előfordulása közötti kapcsolat U alakú görbével írható le: a túlságosan kevés netezés ugyanolyan káros lehet, mint ha valaki állandóan a világhálón lóg. A szakemberek ezt azzal magyarázzák, hogy mára az internet vált a kapcsolattartás fő forrásává a fiatalok számára, ezért aki kimarad, az úgy érezheti, hogy „lemarad” – azaz könnyen kialakul a kirekesztettség érzése, ami jó táptalaj a kóros lehangoltság, a depresszió megjelenéséhez.
