Dohányozni tilos, de nem mindenkinek

Sok helyen tilos dohányozni április elsejétől. Pontosabban január elsejétől, de az első három hónapot türelmi időnek tekintették, ezért eddig nem bírságoltak. A három hónap viszont március végén lejárt.

Orvos-magyar szótár

Orvos-magyar szótár mindenkinek...

Orvosi témájú szövegeket olvasva könnyen arra a következtetésre juthatunk, hogy "ez bizony nekem kínaiul van", de gyakorlatilag bárhol szembe jöhet velünk egy idegenül hangzó orvosi szó. Pedig az orvosi szaknyelv szavai nem kínai, hanem latin vagy görög eredetűek. 

Döbbenetes európai statisztikák

Minden harmadik fiatal a drog hálójában

A számok döbbenetesek: Európában 41 millió fiatal, a 15 és 34 év közötti korosztály 31 százaléka számít drogfogyasztónak. Hazánkban ez az arány 20 százalék körül van. Dr. Zacher Gábor szerint nagyon sokat tehetnek a szülők.

 

Évekkel ezelőtt egy édesapa iskoláról iskolára járva egy filmet mutatott be a fiataloknak: Mosolygó kék szemek volt a címe. A fiáról szólt, aki kábítószer-túladagolásban halt meg. Minél több fiatalnak szerette volna elmondani a történetét, hogy a többiek ne jussanak erre a sorsra.
Egy friss felmérés szerint az általános és középiskolákban a tanárok csupán visszafogottan beszélnek a diákokkal a drogok használatáról. Ez azt jelenti, hogy általában védőnőt vagy rendőrségi szakembert hívnak meg osztályfőnöki órára, aki tart egy előadást. Pedig ennél többre lenne szükség. Évről évre nő a drogfogyasztók száma, és egyre korábban kezdik el a szereket kipróbálni a fiatalok.
Hazánkban a 18 évesnél fiatalabbak 8,4 százaléka amfetamin-, 2,5 százaléka pedig heroinfogyasztó a Nemzetközi Drog Fókuszpont 2010-es jelentése szerint, melyet 13 kiváló szakember állított össze.
Dr. Zacher Gábor, a Péterfy Sándor Utcai Kórház toxikológiai osztályának vezetője a Tolnai Népújságnak elmondta, míg tíz évvel ezelőtt 16 éves kor körül kezdték el kipróbálni a fiatalok a drogot, addig ez mára 14 évre csúszott le. – Nagyon sokat tehet a szülő – mondta a szakember. Először is egy olyan értékrendet kell felépítenie – már a gyerek megszületésének pillanatától kezdve –, melybe nem fér bele a cél nélküli éjszakázás, a drogok, a tengés-lengés. Ezzel együtt előfordulhat, hogy a gyereket kamaszkorában mégis megszédíti a diszkó világa, hiszen a többiek is oda járnak. Ráadásul az a szülő, akinek ma kamaszkorú a gyermeke, az nem a diszkókban edződött, legfeljebb házibulikra kéredzkedett el.
Akkor az apja elmondta neki, hogy ne igyon sört, bort, pálinkát, amit meg is ígért. És persze mit csinált a házibuliban? Természetesen itta a sört, a bort és a pálinkát. A mai fiataloktól sem lehet mást várni, csak ma már nem csak az alkohol az ellenség. A kérdés az, merünk-e megbízni a saját gyerekünkben, a saját nevelésünkben? Higgyék el, aki megfelelő értékrendben nőtt fel, legfeljebb egyszer-kétszer kipróbálja, csak úgy kíváncsiságból, de nem lesz tőle függő.
Dr. Zacher Gábor azt is elmondta, a gond legtöbbször nem is maga a szer, hanem az, miért nyúlt ehhez a gyerek. Ha csak ettől tud felpörögni vagy ettől tudja elengedni magát, ebben keresi a maga örömét, akkor ott a baj elsősorban az, hogy tele van problémával, és ezek elől próbál menekülni. A problémákat kell megoldani, ez a feladat a szülő számára. Kérdés az is, hogy a fiatal egyáltalán megnyílik-e a szülőnek, működik-e kettőjük között az őszinteség. Ha igen, akkor nincs nagy baj.
– Legalább ezerféle szer van, melyhez az éjszakában, diszkókban hozzáférhetnek a fiatalok – folytatta Zacher doktor. – Van olyan is, melynek a hatása már el is illant, mire a gyerek hazaér. A szülőknek halvány elképzelésük sincs arról, mennyi veszélynek vannak kitéve azok a gyerekek, akiknek otthon nincs stabil hátterük. Sokszor kérdezik tőlem: ki lehet-e gyógyulni a függőségből. Magát a függőséget nem lehet meggyógyítani, legyen az alkohol, drog vagy gyógyszer. De nincs olyan élethelyzet – lehet az teljesen reménytelennek látszó is –, melyből ne lehetne sikeresen kijönni. Ezért azonban tenni kell. Tessék engem meggyógyítani, hallom sokszor. Ilyen azonban nincs. Gyógyulni csak az tud, aki megdolgozik érte. Minél mélyebben van valaki, annál több lesz vele dolga, de ha akarja, menni fog.
A teljes cikket a Tolnai Népújság internetes oldalán olvashatja.

Évekkel ezelőtt egy édesapa iskoláról iskolára járva egy filmet mutatott be a fiataloknak: Mosolygó kék szemek volt a címe. A fiáról szólt, aki kábítószer-túladagolásban halt meg. Minél több fiatalnak szerette volna elmondani a történetét, hogy a többiek ne jussanak erre a sorsra.

Egy friss felmérés szerint az általános és középiskolákban a tanárok csupán visszafogottan beszélnek a diákokkal a drogok használatáról. Ez azt jelenti, hogy általában védőnőt vagy rendőrségi szakembert hívnak meg osztályfőnöki órára, aki tart egy előadást. Pedig ennél többre lenne szükség. Évről évre nő a drogfogyasztók száma, és egyre korábban kezdik el a szereket kipróbálni a fiatalok.

Hazánkban a 18 évesnél fiatalabbak 8,4 százaléka amfetamin-, 2,5 százaléka pedig heroinfogyasztó a Nemzetközi Drog Fókuszpont 2010-es jelentése szerint, melyet 13 kiváló szakember állított össze.

Dr. Zacher Gábor, a Péterfy Sándor Utcai Kórház toxikológiai osztályának vezetője a Tolnai Népújságnak elmondta, míg tíz évvel ezelőtt 16 éves kor körül kezdték el kipróbálni a fiatalok a drogot, addig ez mára 14 évre csúszott le. – Nagyon sokat tehet a szülő – mondta a szakember. Először is egy olyan értékrendet kell felépítenie – már a gyerek megszületésének pillanatától kezdve –, melybe nem fér bele a cél nélküli éjszakázás, a drogok, a tengés-lengés. Ezzel együtt előfordulhat, hogy a gyereket kamaszkorában mégis megszédíti a diszkó világa, hiszen a többiek is oda járnak. Ráadásul az a szülő, akinek ma kamaszkorú a gyermeke, az nem a diszkókban edződött, legfeljebb házibulikra kéredzkedett el.

Akkor az apja elmondta neki, hogy ne igyon sört, bort, pálinkát, amit meg is ígért. És persze mit csinált a házibuliban? Természetesen itta a sört, a bort és a pálinkát. A mai fiataloktól sem lehet mást várni, csak ma már nem csak az alkohol az ellenség. A kérdés az, merünk-e megbízni a saját gyerekünkben, a saját nevelésünkben? Higgyék el, aki megfelelő értékrendben nőtt fel, legfeljebb egyszer-kétszer kipróbálja, csak úgy kíváncsiságból, de nem lesz tőle függő.

kábítószer zacher gábor

Dr. Zacher Gábor azt is elmondta, a gond legtöbbször nem is maga a szer, hanem az, miért nyúlt ehhez a gyerek. Ha csak ettől tud felpörögni vagy ettől tudja elengedni magát, ebben keresi a maga örömét, akkor ott a baj elsősorban az, hogy tele van problémával, és ezek elől próbál menekülni. A problémákat kell megoldani, ez a feladat a szülő számára. Kérdés az is, hogy a fiatal egyáltalán megnyílik-e a szülőnek, működik-e kettőjük között az őszinteség. Ha igen, akkor nincs nagy baj.

Legalább ezerféle szer van, melyhez az éjszakában, diszkókban hozzáférhetnek a fiatalok – folytatta Zacher doktor. – Van olyan is, melynek a hatása már el is illant, mire a gyerek hazaér. A szülőknek halvány elképzelésük sincs arról, mennyi veszélynek vannak kitéve azok a gyerekek, akiknek otthon nincs stabil hátterük. Sokszor kérdezik tőlem: ki lehet-e gyógyulni a függőségből. Magát a függőséget nem lehet meggyógyítani, legyen az alkohol, drog vagy gyógyszer. De nincs olyan élethelyzet – lehet az teljesen reménytelennek látszó is –, melyből ne lehetne sikeresen kijönni. Ezért azonban tenni kell. Tessék engem meggyógyítani, hallom sokszor. Ilyen azonban nincs. Gyógyulni csak az tud, aki megdolgozik érte. Minél mélyebben van valaki, annál több lesz vele dolga, de ha akarja, menni fog.

A teljes cikket a Tolnai Népújság internetes oldalán olvashatja.

Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!