Dohányozni tilos, de nem mindenkinek

Sok helyen tilos dohányozni április elsejétől. Pontosabban január elsejétől, de az első három hónapot türelmi időnek tekintették, ezért eddig nem bírságoltak. A három hónap viszont március végén lejárt.

Orvos-magyar szótár

Orvos-magyar szótár mindenkinek...

Orvosi témájú szövegeket olvasva könnyen arra a következtetésre juthatunk, hogy "ez bizony nekem kínaiul van", de gyakorlatilag bárhol szembe jöhet velünk egy idegenül hangzó orvosi szó. Pedig az orvosi szaknyelv szavai nem kínai, hanem latin vagy görög eredetűek. 

A fogyástól az evészavarig

Sikertelen és „túl sikeres” fogyókúrák

A WHO európai régiójában minden második felnőtt és a gyermekek egyötöde túlsúlyos. Csak Európában és az Egyesült Államokban jelenleg több mint 70 millió ember elhízott, ezen felül további 163 millióan túlsúlyosak.

Ennek előfordulása Magyarországon még ennél is nagyobb mértékű: az iskolás gyermekek és a 18–30 év közötti felnőttek csaknem fele túlsúlyos, a 40 év felettiek között az elhízottak aránya 60–75%! A magyaroknak csupán egyharmada elégedett a testsúlyával, és minden második gondolja úgy, hogy súlyfelesleggel rendelkezik, egytizedük pedig egyenesen elhízottnak tartja magát. Mindössze néhány százalék azok aránya, akik túl soványnak találják magukat.

A magyar fiatalok közel fele elégedetlen a testével – az általános iskolások 25 százaléka, míg a középiskolások több mint 40 százaléka már legalább egyszer fogyókúrázott életében. A 18 és 25 év közötti magyar fiatalok 0,5-1 százaléka anorexiában, 3-4 százaléka bulímiában szenved.

Fogyni vagy megfelelni? Fogyni és megfelelni…

Megdöbbentőek és elgondolkodtatóak a fenti adatok: míg az emberek egy része túlsúlyos, mások evészavarral küszködnek és/vagy kórosan soványak. És mi a közös a két végletben? A fogyókúra. Míg a túlsúlyos és elhízott embereknek egészségi érdekük a súlycsökkentés, az evészavarral küszködők a mai szépségideálnak akarnak megfelelni.

A médiának igen nagy szerepe van mindkettő kialakulásában. Egyrészről a divattá vált karcsúságideált hirdeti („minél vékonyabb, annál szebb”), másrészről a reklámok egészségtelen, alacsony tápértékű, hizlaló, de olcsó ételek fogyasztására buzdítanak. Nem csoda, hogy e kettősség frusztrációt, stresszt és disszonanciát okoz. A (vélt vagy valós) feleslegtől való megszabadulás kényszere elsősorban a nőket érinti, akik meg akarnak felelni a kor elvárásainak.

A médiában bőven fellelhetők a különböző fogyókúrás módszerek, tippek, tanácsok. Ám a fogyókúrák 95 százaléka teljes kudarc. Sokan nem bírják betartani az emberpróbáló diétákat: az éhséget nem könnyű elviselni. És ha sikerül is megszabadulni néhány kilótól, a legtöbben rövid időn belül visszaszedik akár a leadott kilók kétszeresét is!

Bármelyik fogyókúra eredményes lehet

Legtöbben a módszerekben keresik a hibát, pedig gyakorlatilag bármelyik fogyókúra eredményes lehet, amely egészségesebb táplálkozásra és rendszeres testmozgásra buzdít. Azonban a fogyókúrás módszerek nem térnek ki sem a diétázás korlátaira, sem a pszichés tényezőkre. A fogyókúráknak ugyanis vannak korlátai. Bebizonyosodott, hogy a tápláléktól való megfosztás falásrohamhoz vezethet. Éhezést követően az egyének nemcsak az elmaradt tápanyagot pótolják, hanem hajlamosak jóval több élelmet magukhoz venni. Ráadásul az élelemmegvonás lelassítja az anyagcserét. Ha lelassul az anyagcsere, csökken a kalóriafelhasználás, ami súlygyarapodáshoz vezet. Ez magyarázattal szolgál arra, miért válnak egyre nehezebbé az egymás utáni fogyókúrák: a szervezet minden egyes próbálkozás után tovább csökkenti az anyagcsere sebességét.

Sikertelen és „túl sikeres” fogyókúrák

Szinte egyik fogyókúrás módszer sem tér ki a fogyókúrát kísérő pszichés tényezőkre, pedig a fogyókúra valójában fejben dől el. Az első lépés a súlyleadáshoz vezető rögös úton az elhatározás megszületése, melyhez elengedhetetlen a gondolkodásmód megváltoztatása. Először gondolatban kell felkészítenünk magunkat az életmód-változtatásra, tudatosítanunk kell célunkat, és elegendő akaraterőt kell gyűjtenünk. A súlyfelesleggel rendelkező személyekről sokszor kiderül, hogy kevésbé érzékenyek szervezetük belső ingereire, azaz nehezebben alakul ki náluk a telítettség és jóllakottság érzése.

Az elhízástól való félelem beteggé tesz

A hízástól való beteges félelem és az állandó diétázási kényszer komoly betegségekhez vezethet. Ilyen az anorexia nervosa és a bulímia nervosa. Mindkettő hátterében elsősorban a testképzavar áll: a beteg kövérnek látja magát, pedig a bulímiások testsúlya általában normális, az anorexiás betegek pedig kórosan soványak. Míg az anorexiások teljesen megvonják maguktól a táplálékot, a bulímiásokat falásrohamok és azt követő purgálási próbálkozások, önhánytatás, hashajtók alkalmazása jellemzik. A bulímiát mint betegséget nehezebb felismerni, mert az egyén általában normális testsúlyú marad. Az evészavarok a legnagyobb halálozási mutatójú pszichiátriai betegségcsoport: halálozási rátájuk 8-10 százalék!

A média és a karcsúságideál

Az evészavarok és a média által életre hívott karcsúságideál közötti összefüggés egyértelmű. A nők egy külső szemlélő szemével nézik saját testüket és állandó jelleggel ellenőrzik azt, miközben ez az állapot szégyenérzetet és szorongást válthat ki.

Az elhízás és az evészavarok egyre nagyobb problémát jelentenek a nyugati társadalmakban. Betegségeknek tekinthetők, melyek gyógyításra szorulnak. Egyik közös pontjuk a média, mely az elterjedésükben játszik szerepet, másik a fogyókúra, mely az elhízás esetében pozitív, az evészavarok esetében viszont negatív jelenségnek tekinthető. A fogyókúrákkal kapcsolatban fontos, hogy a korlátokat és a pszichés tényezőket is vegyük figyelembe.

Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!