Tanulmányozzuk át a címkét!
Amikor a tej vagy a tojás is tüneteket okoz
Ételallergiás panaszok már csecsemőkortól, tápszeres és anyatejes babáknál egyaránt jelentkezhetnek. Milyen tünetek esetén gondoljunk ételallergiára? Mikor forduljunk orvoshoz?
Dr. Hidvégi Edit gyermek-gasztroenterológus, a Budai Allergiaközpont orvosa válaszol.
Az ételallergia gyakorisága felnőttkorban 1,5-2 százalék körülire tehető, gyermekkorban –különösen csecsemőkorban – ennél jóval magasabb, elérheti akár a 6-7 százalékot is. A legismertebb allergén a tej, tojás, szója, hal, eper és mogyoró, de szinte nincs olyan táplálék, amivel kapcsolatban nem írtak volna még le túlérzékenyéget.
Az ételallergia szerteágazó tünetei
Az ételallergiák tünetei a gyomor- és bélrendszerben, a bőrön és a légzésben jelentkezhetnek. A kicsinél véres széklet, testszerte száraz, ekcémás bőr jelentkezhet. Allergiás reakció lehet a hányás, hasmenés, haspuffadás, csalánkiütés és orrfolyás is. Talán nem is gondolnánk, de bizony még a csecsemőkori krónikus középfülgyulladások okozója is lehet táplálékallergia.
Anyatejes babáknál is jelentkezhet
Az anya által elfogyasztott ételek molekulái – ugyan csak nagyon kis mennyiségben – átjutnak a tejbe. A kifejezetten allergiás hajlamú csecsemőknél ettől az anyatejbe került igen minimális mennyiségű idegen fehérjétől is jelentkezhetnek a tünetek.
Vizsgálati módok
Nagyobb gyermekeknél (6 hónapos kor felett) az ételallergia vizsgálatának egyik módja a bőrpróba, melynek során allergén kivonatok egy-egy cseppjét egyesével feltesszük az alkar bőrére, majd ezen a cseppen keresztül pici karcolást ejtünk a bőrben. Bőrpróba helyett – kisebbeknél - vérvizsgálattal is kimutatható, mi okozza a tüneteket.
A kizárásos diéta során mellőzzük az étrendből a tejtermékeket, majd megfigyeljük, hogy ezzel egy időben javulnak-e a panaszok. A kizárólag orvos felügyelete mellett végezhető terheléses vizsgálatok során a panaszokat kiváltó ételt fogyasztja a beteg, fokozatosan emelkedő adagokban, így állítható fel a pontos diagnózis.
Mit tehetünk?
Anyatejes babák esetében a megoldást semmiképp sem a szoptatás elhagyása jelenti. A kiváltó okok pontos meghatározásával segíthetjük a megfelelő étrend összeállítását, így ha az édesanya az allergént kihagyja az étrendjéből, szoptathat tovább. A jelenlegi hazai ajánlások legalább 6 hónapos korig javasolják a kizárólagos szoptatást. Ha korábban elfogy az anyatej, vagy mennyisége nem elegendő a tünetmentes csecsemőnek, kiegészítésként hipoallergén, (HA, azaz allergia megelőző) tápszerek javasoltak.
Igazolt tejfehérje-érzékenység esetében azonban kizárólag nem tejfehérje alapú vagy speciális tápszert adhatunk. Szójás tápszer 6 hónapos kor alatt nem ajánlott, féléves kortól azonban nagyon jól használható a szója alapú tápszer a tejfehérje-érzékeny csecsemők táplálásánál.
Hosszú távú kezelés
Az ételallergiás gyerekek 95 százalékánál hároméves korra megszűnnek a panaszok, a gyermekek kinövik a betegséget. Addig azonban nagyon fontos, hogy a problémát okozó ételeket, összetevőket szigorúan mellőzzük. A táplálékallergia legbiztosabb kezelési módja ugyanis az adott allergén teljes kihagyása az étrendből addig, amíg a túlérzékenység meg nem szűnik. A tüneteket természetesen egyéb szerekkel is enyhíteni lehet, így például csalánkiütés esetén adhatunk antihisztamint, ekcéma kezelésére pedig helyileg alkalmazott szteroidos krémet.
Igazoltan tehéntejallergiás gyermekek esetében a hozzátáplálás során illetve a későbbi időszakban megfelelő diéta betartásához is fontos, hogy ismerjük, milyen típusú élelmiszerek tartalmaznak tehéntejet. Mielőtt megvásárolnánk a következő élelmiszereket, gondosan tanulmányozzuk át az összetevőket, mivel egyes termékek tejszármazékokat tartalmazhatnak: kenyér és péksütemények, instant italporok, margarin, salátaöntetek, cukorkák, húsipari termékek, felvágottak, levesporok, konzervek, édesipari termékek.
