Amikor a vírustól megy a gyerek hasa

Mi is az a rotavírus?

A rotavírus viszonylag gyakori kórokozó, hiszen az ötödik születésnapjáig szinte minden gyerek kapcsolatba kerül vele. Többnyire e vírusfajta tehető felelőssé a gyermekkori hasmenéses megbetegedésekért, és ugyancsak „előkelő” helyen áll a csecsemők és kisgyermekek jelentős folyadékveszteséggel járó súlyos hasmenéseinek okai között is.

Az Egyesült Államok statisztikái szerint a rotavírus évente 3 millió hasmenéses megbetegedést okoz, melyek közül 55 ezer esetben kórházi felvétel is szükségessé válik, elsősorban 5 évesnél fiatalabb gyereknél kialakuló nagyfokú folyadékveszteség miatt. 

A megbetegedések többsége 6–24 hónapos korra esik. A vírussal történt első találkozást követően a szervezet némi ellenanyagot termel, ami ugyan nem képes teljesen kivédeni a későbbi megbetegedéseket, részleges védőhatása miatt azonban a későbbi infekciók általában kevésbé súlyos tünetekkel járnak. Az ismételt rotavírus-fertőzés gyakorisági csúcsa 3–5 éves korra esik.

Bár az iparilag fejlett országokban a súlyos hasmenés szerencsére ritkán bizonyul végzetesnek, a rotavírus-fertőzés évente több mint félmillió gyerek életét követeli szerte a világon, különösen a Föld elmaradottabb vidékein, ahol a higiénés viszonyok és az egészségügyi ellátás színvonala is elmarad az optimálistól.

A rotavírus-fertőzés tünetei

A rotavírus szervezetbe jutását követően általában láz, hányinger és hányás lép fel, majd hasi görcsök és gyakori, híg, vizes székürítés jelentkezik. Emellett előfordul, hogy a gyerek köhög és folyik az orra is. Mint egyéb vírusfertőzéseknél, a rotavírus esetében is lehetséges, hogy a betegnek alig vannak tünetei, sőt akár tünetmentes is lehet – ez azonban elsősorban felnőttkorban fordul elő.

A rotavírus okozta hasmenés néha olyan hirtelen és heves formában jelentkezik, hogy rövid időn belül kiszáradáshoz vezet. Veszélyes mértékű folyadékvesztésre akkor kell gondolnunk, ha a gyerek állandóan szomjas, ingerlékeny, nyugtalan, levert, szemei beesettek, szája és nyelve kiszárad, bőre száraz, ritkán és kevés vizeletet ürít (csecsemők esetében a pelenka huzamosabb ideig száraz marad).

Hogyan terjed a rotavírus?

A rotavírus-fertőzés elsősorban téli-tavaszi megbetegedés. A kórokozó igen fertőzőképes, ami különösen nagy gondot jelenthet a gyermek-egészségügyi intézményekben és a gyermekközösségekben. A fertőzött személy a betegség tüneteinek jelentkezése előtt és után is ürítheti székletével a vírust. A kórokozó leggyakrabban úgy jut be a másik gyerek szervezetébe, hogy az hozzáér egy fertőzött tárgyhoz, majd kezét a szájába veszi. Különösen kedvező feltételeket teremt ehhez, ha elmarad a kézmosás WC-használat után vagy étkezés előtt, illetve ha a gyereket gondozó felnőtt felejtkezik el a kézmosásról a pelenka cseréjét követően.

Elterjedt tévhit, hogy a rotavírus-fertőzés csak a közösségbe járó gyerekek betegsége. Az igen ellenálló vírus ugyanis sajnos nemcsak a gyermekosztályokon, bölcsődékben és óvodákban van jelen, hanem szinte bárhol bekerülhet a csecsemő vagy kisgyerek szervezetébe.

Hogyan előzhető meg a rotavírus-fertőzés?

Az amerikai gyermekgyógyászok szakmai szervezete (AAP) a rotavírus elleni vakcinát javasolja a fertőzés megelőzésére, mely a felmérések szerint az esetek háromnegyedét, a különösen súlyos eseteknek pedig 98 százalékát képes kivédeni. A védőoltás módjáról a gyermekorvos tud tájékoztatást adni.

A rotavírus terjedésének megakadályozására leghatásosabb a gyakori kézmosás. A beteg gyerek nem vihető közösségbe addig, míg hasmenése teljesen meg nem szűnik. Nem szabad megfeledkezni arról, hogy a fertőzött személy a tünetek jelentkezése előtti és utáni napokban is üríti székletével a kórokozót! Hasonló az eljárás a kórházban ápolt gyerekek esetében is: a fertőzötteket szigorúan elkülönítik, és alapos kézmosást írnak elő mindenki számára, aki kapcsolatba kerül velük.

Mit tehet a szülő rotavírus-fertőzés esetén?

A folyadékveszteség megelőzésére fontos, hogy a gyereket rendszeresen, kis mennyiségekkel itassuk. Tartósan fennálló hasmenés esetén a gyermekorvos speciális rehidráló folyadékot rendelhet, mellyel nemcsak az elveszített folyadék, hanem a hasmenéssel ürülő elektrolitok is pótolhatók.

Amennyiben a hasmenés csak enyhébb fokú és nem jár nagyobb folyadékvesztéssel, nem kell különösebb diétát tartani, de ekkor is ügyelni kell a kellő mennyiségű folyadék bevitelére. Fontos, hogy ez ne gyümölcslé vagy szénsavas üdítőital legyen, mert előfordulhat, hogy éppen ez súlyosbítja a hasmenést. Szoptatott csecsemők esetében a szoptatást tovább kell folytatni.

Ha a hasmenés mellé hányinger és hányás is társul, akkor kímélő étrendet és kisebb adagokat kell bevezetni. A patikákban többféle készítmény kapható ugyan a hányinger és hányás csillapítására, ezeket azonban soha ne adjuk a magunk feje után, csak ha előzetesen kikértük a gyermekorvos tanácsát ezzel kapcsolatban.

Mikor kell orvost hívni rotavírus-fertőzés esetén?

Vizes hasmenés, láz, hányinger és hányás jelentkezésekor előbb mindenképpen kérjük ki orvos tanácsát, és ezt követően annak megfelelően járjunk el. Kiszáradásra utaló tünetek jelentkezésekor (lásd fenn) haladéktalanul orvoshoz kell fordulni!

Vírusfertőzésről lévén szó, az antibiotikumok hatástalanok.

Súlyos esetekben kórházi beutalás indokolt, ahol intravénás infúziókkal gondoskodnak az elveszített folyadék és elektrolitok pótlásáról. Erre azonban szerencsére csak az esetek kisebb hányadában van szükség, a gyerekek többsége otthoni kezelés mellett is meggyógyul.