Forró balesetek: égések és forrázások

Mi az égés, mi a forrázás?

Forrázást okoz, ha a bőrre forró folyadék kerül vagy valamilyen forró tárgy nyomódik hozzá. Leggyakrabban 3 éves kor alatt történik ilyen baleset. Égést a lánggal való közvetlen érintkezés idéz elő. Égési baleset jellemzően kétéves kor fölött történik, amikor a gyerekek gyufával, gyertyával, tűzzel és egyéb gyúlékony anyagokkal játszanak. Az égési sebek általában súlyosabbak.
 

Hogyan néz ki az égés és a forrázás?

Az égési sebeket három csoportba soroljuk, aszerint, hogy a bőr milyen mélységig sérült:

• A felszínes (első fokú) égési sérülés csak a bőr legfelső rétegeit érinti. A sérült terület piros, duzzadt és fájdalmas, az enyhe napégéshez hasonló. Többnyire néhány nap alatt meggyógyul.
• A részleges (másodfokú) égési sérülés mélyebbre hatol, de még mindig inkább a bőr felszínhez közelebbi részeit károsítja. Jellemzője az erős fájdalom és a hólyagképződés. A hólyagokban átlátszó, tiszta folyadék van, ha zavaros vagy gennyes, az már a felülfertőzés jele. Egy-két hét alatt gyógyul.
• A teljes, mély (harmadfokú) égési sérülés a bőr alsó rétegeiig hatol. A sérült terület közepe fehéres-szürkés színű, piros udvar övezi, látszanak a bőr alatti szövetek, elszenesedett részek. Az égett terület érzéketlen, a környező részek fájdalmasak. Az égett területen elpusztulnak a szőrtüszők, bőrátültetésre van szükség.

Hogyan előzhető meg?

Az égési sebeket a legjobb megelőzni, de az örökmozgó, mindenre kíváncsi kicsik mellett ez egyáltalán nem könnyű feladat. Néhány dolog, amire mindenképpen érdemes ügyelni:

• A gyufa – hiába van szép kis doboza – nem gyerekjáték.
• Minden gyúlékony anyagot (alkohol, benzin, olaj stb.) elzárva kell tartani.
• Ne veszítsük szem elől a gyerekeket, ha nyílt láng közelében vannak. A szülinapi torta gyertyalángja különösen nagy kísértés!
• A kemence, a kályha, a forró sütőajtó, a kandalló üveglapja mind megégetheti a matató kezeket. Nagyon figyeljünk rá, hogy fa- vagy széntüzeléses kályha vagy sütő használatakor a gyerekek ne férhessenek a tűz, parázs közelébe. Az egyes párologtatókból kijövő forró gőz is égési sebeket okozhat. A kerámialapos tűzhely lapja főzés után még sokáig forró marad, ezért figyeljünk oda, hogy a gyerekek ne nyúlkáljanak fel rá.
• Mindig ügyeljünk a kiloccsanó forró folyadékokra, fazékból felcsapó gőzre. A nyeles lábasokat különösen könnyen magukra ránthatják a kapaszkodót kereső kicsik. A kifröccsenő forró olaj igen súlyos sebeket okoz.
• A fürdőkád, fürdővíz is veszélyes lehet. Ha lehetőség van rá, állítsuk a csapból jövő meleg vizet 55 ºC-ra. Ha megeresztettük a kicsik fürdővizét, mindig a hidegvizes csapot zárjuk el utoljára (így az esetleg még csöpögő víz nem olyan forró), és mindig ellenőrizzük a víz hőmérsékletét, mielőtt a kicsiket beletesszük.
• Szereljünk fel a lakásban füstjelző berendezést.

Mit tegyünk, ha mégis megégette magát?

Amint lehet, azonnal tegyük hideg folyó víz alá az égett testrészt (de ne az egész sérültet!), és hagyjuk is ott hosszan, legalább 10-15 percig. Ha a hideg kellemetlenné válik, vegyük ki rövid időre, de hamarosan folytassuk a hűtést. A hűtés hatékony fájdalomcsillapító is! Ha nincs a közelben tiszta, hideg folyóvíz, hidegvizes tiszta ruhával hűtsük a sérült testrészt. Semmiképpen se kenjünk rá vajat vagy egyéb zsíros kenőcsöt elsősegélyként! Ne nyissuk meg a hólyagokat, bízzuk ezt orvosra, aki steril körülmények között tudja megtenni. Kiterjedt vagy másodfokúnál súlyosabb égést mindenképpen mutassunk meg orvosnak.

A fájdalomcsillapítás az elsősegély nagyon fontos része. Ha fájdalma van a gyermeknek, nyugodtan adjunk neki a szokásos fájdalomcsillapítóból.

A seb területét a gyógyulás után is óvni kell a napsütéstől, az ép bőrön még egy évig fényvédő krémet kell rendszeresen használni, mert maradandó barna foltok alakulhatnak ki.

A cikk a Pepita Zebra blogon jelent meg, melynek szerzője gyermekgyógyász édesanya