Nincs ártalmatlan napsugárzás
Hitek és tévhitek a napozásról – 1. rész
Napozni jó – de napozni veszélyes is. Ez utóbbiról szeretünk megfeledkezni, pedig a bőrgyógyászok nem győznek eleget figyelmeztetni a bőrrák veszélyeire. Nehezíti a helyzetet, hogy az ezzel kapcsolatos ismeretek terén sem állunk túl jól.
Bár a napbarnított bőr és az egészség közé sokan egyenlőségjelet tesznek, a bőrgyógyászok már régóta arra intenek, hogy a mértéktelen napozás jelentősen megnöveli a bőrrák kialakulásának kockázatát. A különböző forrásokból áradnak ránk az ezzel kapcsolatos információk, más kérdés persze, hogy a média által biztosított vagy az interneten fellelhető ismeretek mennyire megbízhatóak. A sokszor megkérdőjelezhető minőségű adatdömpinget látva nem meglepő, hogy rengeteg tévhit él az emberek fejében a napfény hatásaival, a napozás ártalmaival és a napvédelem megfelelő módjával kapcsolatban.
Az amerikai bőrgyógyászok szakmai szervezete (American Academy of Dermatology) a közelmúltban „Suntelligence” néven, huszonhat város több mint 7000 felnőtt korú lakosának bevonásával felmérést készített arról, mit tudnak minderről az emberek. Kiderült, hogy összességében a megkérdezettek fele nem rendelkezik elegendő információval ahhoz, hogy képes legyen elkülöníteni a tévhiteket a tudományosan bizonyított tényektől. Vannak hiedelmek, melyek olyan mélyen gyökereznek, hogy szakember legyen a talpán, aki rendet teremt a zűrzavarban. Lássunk néhány részletet a kérdőívből.
1. A napfényben többféle típusú UV-sugárzás is megtalálható, és ezek között olyanok is vannak, melyek teljesen ártalmatlanok a bőrre.
A megkérdezettek nagyjából kétharmada – tévesen – igaznak vélte a fenti állítást, ami valószínűleg részben abból a tévhitből eredeztethető, hogy a barna bőrért felelős UVB-sugárzás nem képes áthatolni az üvegen, következésképpen az üveg védelmet nyújtana a káros hatások ellen. A szomorú tény ezzel szemben az, hogy a napfénynek nincs olyan összetevője, mely ne lenne ártalmas a bőr számára, és ez sajnos a szoláriumok és egyéb mesterséges napfényforrások által kibocsátott sugárzásra is igaz.
Az UVA-tartományba tartozó sugarak (melyek egyébként az üvegen is képesek áthatolni) a bőr mélyebb rétegét is elérik, és az immunrendszerre gyakorolt befolyásuk révén gyengítik a szervezet ellenállóképességét többek között a daganatok (ezen belül a bőrrák) kialakulásával szemben is.
2. Egy enyhe alapszín megszerzése biztonságos módszer arra, hogy megvédjük bőrünket a napsugárzás későbbi káros hatásaival szemben.
A megkérdezettek kevesebb mint fele volt tisztában azzal, hogy hamis biztonságérzetben ringatja magát, aki hisz a fenti állítás hirdetőinek. A bőr színének sötétedése ugyanis nem más, mint annak a jele, hogy napfény érte a bőrt, ennek minden káros következményével együtt. Ráadásul a bőrünk „nem felejt”, azaz az őt ért sugárhatás teljes életünkben összeadódik, és vezet végül korai öregedéshez, sőt esetenként bőrrák kialakulásához. A napbarnított alapszín valójában csak minimális védelmet jelent a bőr számára, és a megszerzése során elszenvedett bőrkárosodás valójában jóval meghaladja azt az előnyt, amit a csekélyke védelem jelent. Aki valóban védelemre vágyik, az használjon napvédő krémet vagy viseljen olyan ruházatot, ami véd a napsugarak ellen.
Cikkünk második részében két újabb tévhitet veszünk majd sorra és cáfolunk meg.
Gyermekévek Medical Tribune
