Tízből négy baleset megelőzhető lenne
Hogy egyetlen gyerek se legyen áldozat
A véletlen balesetek számítanak az egyévesnél idősebb gyerekek vezető halálokának, és első helyen állnak a nem veleszületett fogyatékosság okai között is. A 2005-ös statisztikák szerint megfelelő gyermekbiztonsági intézkedésekkel 10-ből 4 halálos kimenetű baleset megelőzhető lett volna.
A cikkben szereplő számadatok az Országos Gyermekegyészségügyi Intézet felméréséből származnak, melyek jó alapot teremthetnek a megelőzési programok megalkotásához.
A gyermekbalesetek – a többi európai országhoz hasonlóan – hazánkban is nagy problémát jelentenek, hiszen a véletlen balesetek állnak az első helyen az egyévesnél idősebb gyermekek halálokai között. A 2005-ben a 0–19 éves korcsoportban bekövetkezett 241 halálos kimenetelű véletlen baleset közül 94 megelőzhető lett volna, ha Magyarország gyermekbiztonsági helyzete az akkor legbiztonságosabb Hollandiáéval volna azonos (azaz a számított elkerülhető halálozás 39 százalék). A 17 év alatti gyermekek véletlen baleset miatti kórházi ellátása Magyarországon 2004-ben 2 milliárd 615 millió forintba került. A balesetek képezik a gyermekek és fiatalok nem veleszületett fogyatékosságának leggyakoribb okát. Ugyanakkor ismert, hogy kellő odafigyeléssel a gyermekbalesetek száma, azok súlyossága és következményei jelentősen mérsékelhetőek.
Évente százötven gyerek hal meg balesetben
Véletlen balesetek következtében az utóbbi években Magyarországon évente 140–160, 0–19 éves korú gyermeket és fiatalt veszítünk el. A veszélyeztetett korcsoport a kisdedkor, valamint a serdülő- és fiatal felnőttkor. A közlekedési balesetek állnak a halálozási sorrend élén; jelentőségük a halálozásban az életkor előrehaladtával folyamatosan emelkedik, hiszen az életkorral a gyermekek mobilitása is növekszik. A nem közlekedési balesetek közül az első helyen a fulladásos balesetek állnak, ezeket a mérgezés, az önakasztás/félrenyelés, az esés, valamint az égés/forrázás követi. A kisdedek az égés/forrázás és az önakasztás/félrenyelés tekintetében kiemelten veszélyeztetettek; e balesettípusok jelentősége a halálozásban a közlekedési balesetekével azonos.
A balesetek nemcsak a gyermekhalálozás, hanem a kórházi felvételek szempontjából is jelentős csoportot képviselnek. Évente mintegy 25 ezer kórházi felvételre kerül sor a 0–19 éves korcsoportban véletlen balesetek következményei miatt. A legtöbb kórházi felvételt minden korcsoportban az esések okozzák. A 0–4 éves korcsoportban a mérgezések, a későbbi életkorokban a közlekedési balesetek állnak a második helyen. Az égés/forrázás, valamint az önakasztás/félrenyelés főként a kisdedek körében igényel sok kórházi felvételt.
Az „éltanulók”: Svédország, Hollandia és Ausztria
A megelőzés szempontjából fontos annak reális értékelése, hogy a rendelkezésre álló erőforrások felhasználásával évente hány halálos, illetve súlyos kimenetelű sérülés elkerülésére számíthatunk. Ennek kiszámításához a magyar halálozási adatokat a nemzetközi összehasonlításban jó helyzetben lévő európai országok adataival kell összevetni. Ez a közlekedési balesetek tekintetében Svédországot, Hollandiát és Ausztriát, míg a nem közlekedési balesetek tekintetében Hollandiát jelenti. A legtöbb tennivalónk eszerint a gépjármű- és vízbiztonság javítása területén mutatkozik, ahol szinte minden korcsoportban rosszabbak a halálozási mutatók a referenciaországokban tapasztaltaknál. A fiatal gyermekek esetében a gyalogosbiztonság javítása, az égések kivédése, illetve az önakasztás/félrenyelés hatékonyabb megelőzése hozhat eredményt. A kerékpárosbalesetek, a mérgezések és az esések megelőzésével ugyancsak javíthatnánk a halálozási mutatókon.
Közös gondolkodás – közös megoldás
A gyermekbalesetek száma és következményei átgondolt, a bizonyítottan hatásos eljárásokat alkalmazó, nemcsak az egészségügy keretei között, hanem az érintett ágazatok koordinált bevonásával készített és megvalósuló megelőzési programmal jelentősen csökkenthetőek. Magyarország részt vett abban a programban, amely az Európai Unió támogatásával 2002 és 2010 között két fázisban kívánta elősegíteni, hogy a tagállamok alkossák meg saját gyermekbaleset-megelőzési akciótervüket.
A „Közös kincsünk a gyermek” Nemzeti Csecsemő- és Gyermekegészségügyi Program XI/1-es célkitűzése a gyermekbalesetek megelőzésének segítése. A Nemzeti Gyermek- és Ifjúságbiztonsági Akcióterv a 0–24 éves korosztály véletlen baleseteinek megelőzésével kapcsolatos célokat, tennivalókat fogalmazza meg tízéves időtartamra (2010–2019). Az átfogó és konkrét célok, valamint az első három év tervezett akciói öt kritikus területre épülnek: 1. közlekedésbiztonság; 2. otthonbiztonság; 3. gyermekintézmények biztonsága; 4. játék-, szabadidő- és sportbiztonság; 5. koordináció, értékelés, monitorozás. A dokumentum tíz év alatt a véletlen balesetek halálozásának 30%-os csökkentését jelölte meg célul.
A cikk szerzője házi gyermekorvos, epidemiológus.
