Dohányozni tilos, de nem mindenkinek

Sok helyen tilos dohányozni április elsejétől. Pontosabban január elsejétől, de az első három hónapot türelmi időnek tekintették, ezért eddig nem bírságoltak. A három hónap viszont március végén lejárt.

Orvos-magyar szótár

Orvos-magyar szótár mindenkinek...

Orvosi témájú szövegeket olvasva könnyen arra a következtetésre juthatunk, hogy "ez bizony nekem kínaiul van", de gyakorlatilag bárhol szembe jöhet velünk egy idegenül hangzó orvosi szó. Pedig az orvosi szaknyelv szavai nem kínai, hanem latin vagy görög eredetűek. 

A genetikai adottságokat felülírja a szegénység

Ők sem butábbak, mint mások, csak szegényebbek

A képességek kifejlődését megakadályozó életkörülmények a felelősek azért, hogy a szegényebb családi háttérrel rendelkező gyerekek gyengébben teljesítenek az iskolában, és kisebb valószínűséggel mennek egyetemre – állítják a szakemberek.

 

A Pszichológia Tudományi Alapítvány gondozásában megjelenő Psychological Science című folyóiratban megjelent tanulmány szerint a gazdagabb, illetve szegényebb családból származó gyerekek teljesítményében mutatkozó különbségek már kétéves korban kimutathatók. Ennek oka azonban nem a genetikai adottságban, hanem a szegényebb gyerekek otthoni körülményeiben keresendő.
Egy korábbi tanulmány szerint a gazdagabb és szegényebb gyerekek közötti szakadék már az életük korai szakaszában, még az iskola megkezdése előtt kialakul. „"A szegényebb gyerekek nem teljesítenek jól az olvasásban. Hibásan ejtik ki a szavakat, és sok más olyan elmaradásuk is van, amelyek kulcsfontosságúak lennének a tanulás kezdetén” – mondta Elliot M. Tucker-Drob, az Austin állambeli Texas Egyetem munkatársa, a tanulmány vezető szerzője. A szakemberek most arra voltak kíváncsiak, hogy ez a szakadék a gyermekek mely életszakaszában mutatkozik meg először.
A kutatók a világ különböző részein élő egypetéjű és kétpetéjű ikrek adatait elemezték. A 750 ikerpár mentális képességeit tíz hónapos, majd kétéves korukban is megvizsgálták: képeket kellett összepárosítani, kockákat egy bögrébe helyezni és színek szerint szétválogatni tárgyakat. A résztvevők társadalmi-gazdasági helyzetét a szülők iskolai végzettsége, foglalkozása és jövedelme alapján határozták meg.
A szegény családból származó gyerekek tíz hónapos korukban ugyanolyan jól szerepeltek a teszteken, mint a gazdagabb körülmények között élő társaik. A következő 14 hónap volt az a kritikus időszak, amikor a szakadék növekedni kezdett közöttük. Kétéves korukra a gazdagabb gyerekek sokkal jobban teljesítettek, mint a szegényebb családban élők.
A szakembereket az érdekelte, mely gének milyen mértékben befolyásolták a teszteredményeket. A gazdagabb családból származó, és genetikailag teljesen egyforma, kétéves egypetéjű ikreknek sokkal több azonos eredményük volt, mint a kétpetéjűeknek, akiknek genetikai állománya csupán 50 százalékban egyezik meg. Ez jelezte, hogy a gének hatással voltak az eredményekre.
A szegényebb családban élő kétéves egypetéjű ikrek teszteredménye azonban semmivel sem hasonlított jobban egymáséra, mint a kétpetéjűeké, vagyis náluk a gének nem befolyásolták az eredményeket. A szakemberek azt a következtetést vonták le, hogy a szegényebb gyerekek otthoni életkörülményeiben van valami, ami gátat szab értelmi fejlődésüknek. Valószínűleg a szegényebb szülőknek sem idejük, sem energiájuk nincs meg ahhoz, hogy építő jellegű módon foglalkozzanak gyermekeikkel. Ezért az oktatáspolitika egységes célkitűzésének kellene lennie, hogy csökkentse a szakadékot a gazdag és a szegény gyerekek között – idézte Tuckert a ScienceDaily tudományos hírportál
Hozzátette, hogy ehhez az első lépés, hogy megértsük az eltérések okait. Ezért a szakember jelenleg olyan videofelvételeket elemez, amelyeken gazdagabb, illetve szegényebb szülők foglalkoznak a gyermekeikkel, és ezek alapján próbálja azonosítani az eltéréseket.

A Pszichológia Tudományi Alapítvány gondozásában megjelenő Psychological Science című folyóiratban megjelent tanulmány szerint a gazdagabb, illetve szegényebb családból származó gyerekek teljesítményében mutatkozó különbségek már kétéves korban kimutathatók. Ennek oka azonban nem a genetikai adottságban, hanem a szegényebb gyerekek otthoni körülményeiben keresendő.

Egy korábbi tanulmány szerint a gazdagabb és szegényebb gyerekek közötti szakadék már az életük korai szakaszában, még az iskola megkezdése előtt kialakul. „"A szegényebb gyerekek nem teljesítenek jól az olvasásban. Hibásan ejtik ki a szavakat, és sok más olyan elmaradásuk is van, amelyek kulcsfontosságúak lennének a tanulás kezdetén” – mondta Elliot M. Tucker-Drob, az Austin állambeli Texas Egyetem munkatársa, a tanulmány vezető szerzője. A szakemberek most arra voltak kíváncsiak, hogy ez a szakadék a gyermekek mely életszakaszában mutatkozik meg először.

A kutatók a világ különböző részein élő egypetéjű és kétpetéjű ikrek adatait elemezték. A 750 ikerpár mentális képességeit tíz hónapos, majd kétéves korukban is megvizsgálták: képeket kellett összepárosítani, kockákat egy bögrébe helyezni és színek szerint szétválogatni tárgyakat. A résztvevők társadalmi-gazdasági helyzetét a szülők iskolai végzettsége, foglalkozása és jövedelme alapján határozták meg.

A szegény családból származó gyerekek tíz hónapos korukban ugyanolyan jól szerepeltek a teszteken, mint a gazdagabb körülmények között élő társaik. A következő 14 hónap volt az a kritikus időszak, amikor a szakadék növekedni kezdett közöttük. Kétéves korukra a gazdagabb gyerekek sokkal jobban teljesítettek, mint a szegényebb családban élők.

szegénység értelmi fejlődés gyerek gyermek

A szakembereket az érdekelte, mely gének milyen mértékben befolyásolták a teszteredményeket. A gazdagabb családból származó, és genetikailag teljesen egyforma, kétéves egypetéjű ikreknek sokkal több azonos eredményük volt, mint a kétpetéjűeknek, akiknek genetikai állománya csupán 50 százalékban egyezik meg. Ez jelezte, hogy a gének hatással voltak az eredményekre.

A szegényebb családban élő kétéves egypetéjű ikrek teszteredménye azonban semmivel sem hasonlított jobban egymáséra, mint a kétpetéjűeké, vagyis náluk a gének nem befolyásolták az eredményeket. A szakemberek azt a következtetést vonták le, hogy a szegényebb gyerekek otthoni életkörülményeiben van valami, ami gátat szab értelmi fejlődésüknek. Valószínűleg a szegényebb szülőknek sem idejük, sem energiájuk nincs meg ahhoz, hogy építő jellegű módon foglalkozzanak gyermekeikkel. Ezért az oktatáspolitika egységes célkitűzésének kellene lennie, hogy csökkentse a szakadékot a gazdag és a szegény gyerekek között – idézte Tuckert a ScienceDaily tudományos hírportál

Hozzátette, hogy ehhez az első lépés, hogy megértsük az eltérések okait. Ezért a szakember jelenleg olyan videofelvételeket elemez, amelyeken gazdagabb, illetve szegényebb szülők foglalkoznak a gyermekeikkel, és ezek alapján próbálja azonosítani az eltéréseket.

(forrás: MTI )
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!