Hogyan legyünk jó szülők?
Tíz képesség, melyektől jobb szülők lehetünk
Nem az alkalmazott nevelési módszerektől lesz valaki jó szülő, hanem attól, hogy a saját életében jól kezeli a feszültségeket, erősíti meg egy új pszichológiai kutatás. Ugyanilyen fontos, hogy milyen a szülők egymással való kapcsolata, és hogyan rendezik a nézeteltéréseiket. Tíz olyan képesség, amelyek jobb szülővé tehetnek bennünket.
Robert Epstein, a San Diegó-i Kalifornia Egyetem pszichológia professzora annak próbált utánajárni, mitől lesz jó egy szülő. Ehhez egy online tesztet dolgoztak ki, amelyben tíz szülői képesség meglétét vagy hiányát mérték fel. A kutatásban 2000 szülő vett részt, akiket eltérő életkorral, családi állapottal és társadalmi helyzettel lehetett jellemezni. A szülői képességeket olyan, már megjelent tanulmányokból gyűjtötték ki, amelyeket korábban mértékadó pszichológiai folyóiratokban közöltek.
A három legfontosabb szülői képesség
Az elemzést követően a kutatók összeállították a legfontosabb képességek listáját, melynek tetején természetesen a szeretet és az odafigyelés áll. Szintén nem okozott meglepetést a gyerekek önállóságra és függetlenségre történő nevelése; a túlféltő, széltől is óvó nevelési stílus nem tette boldoggá a gyerekeket.
A lista második és harmadik helyére két nem várt képesség került. Az egyik a stresszkezelés, a gyermekek szempontjából ugyanis a második legjobb dolog, amit egy szülő tehet, az a stresszes szituációk hatékony megoldása. Mindez azért is meglepő, mert nem egy konkrét nevelési tanácsról, hanem olyasmiről van szó, ami magukat a gyerekeket közvetlenül nem is érinti.
A harmadik helyen szintén egy olyan képesség szerepel, ami közvetlenül nem függ össze a gyerekekkel. A kutatás szerint jobban tesszük, ha a különféle nevelési tanácsok helyett inkább a párunkkal való viszonyunkra összpontosítunk. Mindegy, hogy elváltunk-e a korábbi házastársunktól, vagy együtt élünk vele, a lényeg, hogy konfliktusainkat békés úton rendezzük. Nem maguk a nézeteltérések jelentik a gondot, hiszen ezek még a legjobb családban is előfordulnak, hanem az, hogy mindezt hogyan kezeljük.
A tízes lista többi helyezettje
A függetlenségre való bátorítás a tízes lista negyedik helyére került, az ötödik helyen pedig az szerepel, hogy egy szülő mennyire képes biztosítani a gyermeke számára a tanulási lehetőségeket. A hatodik helyen az anyagi biztonság található (illetve, hogy rendelkezik-e a szülő stabil jövőképpel), és csak a hetedik helyen áll ismét olyan tényező, ami magával a gyerekneveléssel is összefügg. Ez szintén meglepte a kutatókat, az eddig felsoroltakhoz képest ugyanis csak kevésbé befolyásolja a gyermekek boldogságát, hogy megjutalmazzuk-e őket, ha jól viselkednek. Bár a büntetés nevelési hatékonyságát már régóta kétségbe vonják a pszichológusok, még mindig elterjedt az a nézet, hogy a jutalmazás egy alapvetően fontos nevelési feladat.
A lista nyolcadik, kilencedik és tizedik helyén a szülők egészsége, a vallásos nevelés és a gyerekeknek nyújtott biztonság áll. A szülő-gyerek kapcsolat szempontjából ezek számítottak a legkevésbé.
„A tesztkérdésekre adott pontok alapján azt az általános képet kaptuk, hogy az amerikai szülők a megfelelő oktatást és biztonságot nyújtják a gyermekeik számára, ugyanakkor sokkal kevésbé képesek a stresszkezelésre és a párkapcsolataik ápolására. A nevelési tanácsadó könyvek nem igazán foglalkoznak a két utóbbi tényezővel, annak ellenére, hogy ezek komoly hatással vannak a gyerekekre” – írja Epstein.
A teljes cikket itt olvashatja.
